Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2001. évi CLXXXIX. törvénynek a közös önkormányzati hivatalokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2203 nap alatt megjárni, nem sikerül egy nap alatt mindent elintézni, és további napoknak, szabadságoknak a feláldozására van szükség. Államtitkár úr , ez így van. Azért, megmondom, hogy miért. Mert az úthálózat sincsen olyan állapotban. Nem beszélve a helyközi közlekedés biztosításáról. Egyszerűen nincsen olyan állapotban, hogy azt normális időn belül az állampolgárok meg tudják járni. És igen, bármily en furcsa, és noha önök ezt megígérték egyébként még annak idején az Mötv. vitájában, tehát még 2011ben, hogy biztosítani fogják az ügysegédeket minden településen, hogy mindenhol marad valamifajta hivatali ellátás, ez nem így van. Ez nem így van. (13.50) Némelyik helyen bizony, kérem tisztelettel, a pók szövi be az egykori polgármesteri hivatal ajtaját, mert hetekig nem lép be oda senki. Nem történik semmi, hiszen nincs hivatali ügyintézés. Nem történik semmi! Persze aztán hozzáteszem, hogy maga a jegyző sem megy oda ki, hogy ellenőrizze, mégis hogyan történnek a dolgok. Tudja, Baranyából - könyörgök, most figyeljenek rám egy pillanatra! - több helyről hallok olyan kistelepülésről, hogy a jegyző vagy a jegyző helyettese, az aljegyző nem megy ki, de nem úgy , hogy egyegy alkalommal, hanem soha nem megy ki a hozzájuk tartozó települések képviselőtestületi ülésére - ami egészen nonszensz és döbbenetes , ezért a polgármester csinálja a jegyzőkönyvet, beküldi a közös önkormányzati hivatalba, ahonnan, egyébként hozzáteszem, gyakorlatilag semmilyen segítséget nem kapnak a kistelepülések. Ez van. Ez ma Magyarországon a helyzet. Ezt megelőzően, azért valljuk be, hogy volt egy laza 140 év, amíg a körjegyzőségek ígyúgy, de működtek. Ezt a helyzetet rúgták fel önök. S amíg ez a helyzet volt - persze akkor más feladatai is voltak az adott polgármesteri hivatalnak, meg az önkormányzatoknak, s a többi, s a többi, tehát túl régre nem akarok visszamenni , az kétségtelenül egy működőképes rendszer volt, a maga gyermekbetegs égeit előbbutóbb kinőtte, és az állampolgárok tudtak alkalmazkodni ahhoz a rendszerhez. De ehhez nem tudnak, ez olyan nagy problémákat és nehézségeket okoz. Nem beszélve arról, hogy ott vannak a polgármesterek, a kistelepülési polgármesterek, akiknek a fi zetését önök nem akarják felemelni - nem akarják! Csak én háromszor nyújtottam be, az LMP egyszer vagy kétszer (Sallai R. Benedek: Kétszer.) , kétszer, s talán már az MSZP is benyújtotta azt a törvényjavaslatot, hogy az 500 fő alatti meg az 1500 fő alatti t elepülések polgármestereinek a fizetését rendezzék, de ezt se tették meg. S akkor itt van a közös önkormányzati hivatal finanszírozásának a kérdése. Ha a költségvetési törvény 2. melléklete 1. pontjában az általános működési keretbe beillesztenék azt, hogy legalább az 1500 fő alatti települések polgármesterei kaphassák meg a bérüket állami támogatás segítségével, akkor talán nem volna annyira nehéz kigazdálkodni ezen települések polgármestereinek a bérét úgy, hogy ne társadalmi megbízatásban kelljen ellátni a feladatukat, hanem láthassák el főállásban. Nem beszélve arról, hogy a sávos beosztást is, amit a törvény rögzít, korrigálni kellene. Hányszor kértük már, de egyszer sem tették meg, pedig nem lenne olyan bonyolult ez az egész kérdés. S hozzáteszem, éves szinten az, amit mi kérünk, 1 milliárd forintból rendezhető lenne, ami a 16 ezer milliárdos költségvetéshez képest elenyésző, semmi. Épp a keddi napon döntöttünk 130 milliárd sorsáról így. Azt gondolom tehát, hogy ez igenis megoldható probléma lenne. Az ö nkormányzati hivatalok finanszírozására visszatérve pedig az a furcsaság van, hogy a kistelepüléseknek, amelyek nem a székhely település önkormányzatai, hanem más kistelepülés, nincs rálátásuk arra, hogy hogyan, miként költik el azt a pénzt, amit egyébként a központi költségvetésből, támogatásból ők kaptak. Korábban az volt a rendszer, hogy a kistelepülések kapták meg, és ők utalták tovább a székhely településnek. Ez a rendszer is nehézkes volt, mert vagy továbbutalták, vagy nem, vagy csak egy részét, s a t öbbi, de most meg semmilyen rálátásuk nincs, és sok esetben a jegyzők sem úgy állnak hozzá a kérdéshez, hogy egyértelműen nyilvánvalóvá tegyék a kistelepülések számára, hogy hogyan történik ezen pénzeknek a felhasználása, és félő, hogy ebben
