Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - Egyes hatósági eljárások illetékének és az igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2185 illeték megfizetése mellett folytatott eljárások lesznek. Erre nem találtam választ a törvényjavaslatban. Az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásért, ha az i lletékekről szóló törvény melléklete másként nem rendelkezik, most 3 ezer forint illetéket kell fizetni. Ez egyébként az általános tételű eljárási illeték. Az értékhez igazodó közigazgatási hatósági eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás m egindítása időpontjában fennálló értéke. Az igazgatási szolgáltatási díj megállapításánál ugyanakkor az alapot az adott eljárással felmerülő eljárási költségek jelentik. Elképzelhető, hogy a koncepció megváltozása egy olyan jövő felé mutat, amely az ügyfél oldaláról az eljárásért fizetendő összeg - itt az illetékre gondolok - egyre inkább az eljárás tárgyának az értékéhez igazodik majd, nem pedig az eljárás tényleges költségeihez. Hatástanulmány hiányában egyáltalán nem biztos - s akkor ezt kérdezném is áll amtitkár úrtól, hogy így vane vagy nincs így, erről tudnake valamit mondani , hogy a polgárok és a vállalkozások számára a közigazgatási hatósági eljárásokat ez majd nem teszi egyre drágábbá, mert itt egy másik rendszerre kívánják átállítani a díj, ill etve az illetékfizetés rendszerét. Az üdvözlendő, hogy önmagában az illetékről szóló törvény módosítása néhány eljárást minden alkalommal illetékmentessé tesz ugyanazon ügyfél számára, más eljárásban a kérelmezők szerint viszont különböztet. Azt ugyanakkor mindenképpen meg kell jegyezni, hogy olyan eljárások illetékmentességéről van szó, amelyek során többségében egy közhiteles hatósági nyilvántartásból - nagy állami nyilvántartásokra gondolok itt - kell az okmányt kiállítani, amelynek költsége lényegében a lig több, mint magának az okmánynak az előállítási költsége. Indokolják az illetékmentességet közbiztonsági okok is, például a személyazonosító igazolvány igazolásához szükséges okmányokkal való rendelkezést az állam illetékmentességgel is ösztönözze; ez e gy abszolút rendben lévő, helyes dolog. Ugyanakkor a szintén közhiteles nyilvántartásokból kiadott tajkártya és adókártya kiadására irányuló eljárás díjfizetéshez kötése megszűnik, ezt mégsem illetékmentességként fogalmazza meg a javaslat. Kérdezem államt itkár urat, hogy mi ennek az oka. Összességében, tisztelt képviselőtársaim, a kritikák megfogalmazása mellett az MSZP ezt a javaslatot támogatni tudja, támogatni is fogja. S arra biztatnánk a kormányt, hogy foly tassa ezt a folyamatot, és az egyes szerveknek irreálisan magas díjbevételt eredményező eljárásait - itt példaként hadd hozzam fel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lefolytatott eljárásokat - is igazítsa legalább az eljárás költségeihez. Érdemes l enne áttekinteni azokat az eljárásokat, ahol valójában az eljárási díjak mértéke messze nincs arányban azzal az eljárással, illetve annak az eljárásnak a költségével, amit ennek, ha úgy tetszik, az ellenértékeként lefolytatnak. Összefoglalva tehát, tisztel t képviselőtársaim, a javaslatot támogatjuk, mindazonáltal azt kérjük a kormánytól, illetve az előterjesztőtől - aki jelen esetben ugyanaz , hogy fontolja meg azokat a módosító javaslatokat, amelyeket benyújtottunk, hiszen megint csak, mint az előző javas latcsomag esetében, nem a koncepciót kívánják megmásítani, nem azt támadják, hanem kifejezetten szakmai javaslatokkal kívánják azt kiegészíteni és jobbá tenni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Vejk ey Imre képviselő úr, a KDNP vezérszónoka következik. Parancsoljon! DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány az Államreform Bizottság felállításáról szóló ko rmányhatározatában áttekintette a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos intézkedéseket, és ennek keretében egyetértett az állam ügyintézési reformjával. Az állami ügyintézés reformjának egyik célja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások széles körét terhe lő fizetési kötelezettségeket keletkeztető adminisztratív terheket az állam egyszerűsítse vagy megszüntesse.
