Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - Egyes hatósági eljárások illetékének és az igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2179 tanúsító és személyi jövedelemadóval az állam működéséhez hozzájáruló és az államot fenntartó állampolgárok előtt tornyosulnak. Ma Magyarországon azért szedünk adó t a választópolgároktól, hogy abból közoktatást, köznevelést, közbiztonságot, közlekedést, a közösség ügyeit számukra meg tudjuk szervezni. Érdekükben nem nehezíthetjük meg az életüket, csak érdekükkel ellentétben, ezért kiemelten fontos dolognak gondolom azt, hogy az állam versenyképessége növelése mellett az az érzés, hogy az állam szolgálja a választópolgárt és nem uralkodik, ez jelentős mértékben erősödjön. KözépEurópában és általában az etatista államrezonhagyományokon működő országokban nagy kultúrá ja van annak, hogy az állam saját maga szervezi az életet, társadalmi mérnökösködési munkát végez, és sokkal inkább uralkodik, mint szolgáltató tevékenységet folytat. Ennek megvan természetesen a stabilitással és az állam irányíthatóságával kapcsolatos elő nye, de a mai világban nagyon sok választópolgártársunk számára és nagyon sok magyar vállalkozás számára a jelenlegi magyar bürokrácia, nyugodtan mondhatjuk, hogy sokkal inkább hátrányt, mint előnyt jelent. 2014ben, amikor miniszterjelöltként meghallgatta k a bizottságok, akkor három nagyon egyszerű célt jelöltem meg miniszteri munkám során a parlament bizottsága előtt magam és a kollégáim számára. Az egyik, hogy egyszerűbb legyen az állam működése, a másik, hogy gyorsabb legyen az állam működése és olcsóbb legyen az állam működése. E három feltétel együttes fennállása esetén elérhetjük azt, hogy a választópolgárok elégedettebbek, a vállalkozások pedig versenyképesebbek lehetnek. Az egyszerűbb ügyintézés érdekében tárgyaljuk ezt a 110 törvényből álló törvény csomagot, és nagy esélyünk van arra, hogy a törvényhozás ezt elfogadja. Példátlan, hogy a bürokráciacsökkentés érdekében, a bürokrácia csökkentése által a vállalkozások versenyképessége érdekében Magyarország ilyen volumenű döntést hoz. Az elmúlt harminc e sztendőben soha nem módosított az Országgyűlés a vállalkozások, a munkaadók vagy egyszerűen csak a választópolgárok jobb boldogulása érdekében, életminőségének javítása érdekében, a bürokrácia csökkentése érdekében 110 törvényt. Szükség van erre, hiszen az önök törekvései, a mi törekvéseink, amit 2010 előtt vagy 2010ben fogalmaztunk meg, csak félig váltották be a hozzáfűzött reményeket. Jó példa erre, hogy amikor az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta az általános ügyintézési határidő csökkentését, akkor az állam által intézett ügyek kétharmadát akkor és kicsivel később kivonta az általános ügyintézési határidő alól; hiába csökkent az általános ügyintézési idő 30 nap alá adott esetben, azonnal hozott az Országgyűlés törvényeket, a kormány pedig rend eleteket annak érdekében, hogy kire ne vonatkozzon a határidő. Ma ott tartunk, hogy bár papírforma szerint az általános ügyintézési határidő, amivel a választópolgárok, az adófizetők ügyét el kéne intézni, ránézésre alacsony, ha számba vesszük a kivételeke t, akkor kétharmada az állampolgárok által intézett ügyeknek a kivétel kategóriába esik, nehezebb intézni, mint korábban volt. Ezeket az anomáliákat is felszámolja ez a törvénycsomag, aminek a támogatását itt és most is szeretném megköszönni. Szeretném meg köszönni a 2010 előtt már megindított, 2010ben folytatott európai uniós forrásokból történő infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek hozzájárulnak a gyorsabb ügyintézéshez. Nemcsak egyszerűbb, hanem gyorsabb ügyintézés lesz akár a vállalkozások, akár a m agánszemélyek számára abban az esetben, ha Magyarországon 270 kormányablakban, 197 járásban sikerül megfelelő minőségű szolgáltatást biztosítani. Most számoltuk össze, hogy körülbelül 40 milliárd forint az, amit jelenleg ezekre a beruházásokra elkölt az or szág, részben az adófizetőink, részben az Európai Unió támogatásának eredményeképpen. Szeretném jelezni, hogy a magyar közigazgatás, a magyar szervezett államigazgatás történetében ilyen volumenű, közigazgatási infrastruktúrára fordított összeg nem létezet t. Amikor 1920 után, Trianon után talpra kellett állítani az államot, akkor költöttek hasonló volumenű összegeket a trianoni békediktátum országcsonkító hatásai miatt, de alapvetően a közigazgatásban infrastruktúrafejlesztésre és - korszerűsítésre ennyi pénz még nem költetett el.
