Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2161 valamint előrelépést biztosíthat a magyar tudás- és technológiatranszfer területén. Indokolt tehát, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködési politika és a humanitárius seg ítségnyújtás is Magyarország külpolitikájának szerves részét képezze. Ahogy az akkori miniszteri expozéban elhangzott, a magyar hivatalos fejlesztési támogatások túlnyomó része a nemzetközi szervezeteken keresztül jut el a címzettekhez. Ez azonban jelentős mértékben csökkenti az esélyét annak, hogy ezen segítségnyújtás keretében kétoldalú kapcsolatba kerüljünk a partnerországokkal, és közvetlen kapcsolattartás jöjjön létre. Ezért is fontos, hogy a törvény kimondja, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködé si tevékenységet elsősorban a kedvezményezett országokkal való kétoldalú együttműködés útján, a lehetséges hazai gazdasági és kereskedelemélénkítő hatásokra figyelemmel kell megvalósítanunk. A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanit árius segítségnyújtásról szóló törvényjavaslat vitájában akkor elmondtuk: üdvözlendő, hogy Magyarország a nemzeti érdekeivel összhangban és az ország teherbíró képességének figyelembevételével közreműködik a szegénység elleni küzdelemben, az emberi és kise bbségi jogok, a fenntartható fejlődés, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítését célzó nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységben. Emellett humanitárius segítségnyújtással részt vállal a természeti és civilizációs katasztrófák ál tal okozott válsághelyzetek negatív hatásainak csökkentésében. Lényeges, hogy az elfogadott törvény 6. §a szerint a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység tervezése és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében a külgazdaságért felel ős miniszter legalább négyéves időtávra szakpolitikai stratégiát készít. A szakpolitikai stratégia meghatározza a kedvezményezett partnerországok körét és kijelöli értelemszerűen az ágazati prioritásokat. Ennek során a miniszternek, a minisztériumnak együt t kell működnie az érintett más minisztériumokkal, illetve konzultálnia kell a civil társadalommal is. A mostani módosítás is érinti a jogszabály 6. §át. Ennek értelmében kikerül a törvény szövegéből, hogy szakpolitikai stratégia határozza meg a kedvezmén yezett partnerországok körét. A szakpolitikai stratégia így csak a földrajzi és ágazati prioritások meghatározására korlátozódik. Az előterjesztés részletes indoklásából derül csak ki, hogy ezután a nemzetközi fejlesztési együttműködési koordinációs tárcak özi bizottság tesz javaslatot a külgazdasági és külügyminiszter részére a támogatandó partnerországok körére. Támogatandónak és jónak tartjuk továbbra is, hogy a törvény 8. §ának (2) bekezdése szerint a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység so rán a központi államigazgatási szervek együttműködnek a civil szervezetekkel és más társadalmi partnerekkel, különösen a tudomány, a kultúra, az érdekképviseleti szervek és a parlamenti pártok képviselőivel. Az együttműködés rendszeres tájékoztatás és konz ultáció formájában valósulna meg a szakpolitikához kapcsolódó jogalkotás, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés folyamatában. Továbbra is kérdés azonban, hogy a végrehajtás kapcsán a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben tisztáztae a tárca e zen rendszeres tájékoztatás és konzultáció meghívottait, a találkozók rendszerességét, illetve azt, hogy a meghívottak élhetneke a téma kapcsán napirendi javaslattal. Ha erre esetleg majd államtitkár úr kitér az összefoglalójában, azt megköszönöm. Ugyancs ak fontosnak tartjuk, hogy a központi államigazgatási szervek a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásába bevonnak olyan gazdasági szereplőket, amelyek fenntartható környezeti és társadalmi szempontból a nemzetközi normáknak megfelel ő gyakorlatot folytatnak. A törvény 10. §ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban mely szervezetek működhetnek közre. Felsorolásszerűen: a humanitárius nemzetközi, regionális és helyi szervezetek, a hivatásos katasztró favédelmi szerv központi szerve, minisztériumok, Magyarország külképviseletei, magyarországi székhellyel rendelkező civil szervezetek, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold mozgalom, illetve nemzeti szervezetei, ahogy erre a fideszes hozzászóló is uta lt már, valamint a gazdasági szereplők. Továbbra is kérdés számunkra, hogy az egyházak miért hiányoznak ebből a felsorolásból. A legutóbbi időszakban, amikor szó volt erről a parlamentben és a bizottságban, módosító indítványban javasoltam, hogy ebben a
