Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2151 Tisztelt Eln ök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat lényegi elemeinek bemutatása előtt mindenképp szükséges néhány előzmény ismertetése, ami a javaslat benyújtását indokolta. A közigazgatási és polgári perrendtartással összef üggő egyes bírói és ügyészi feladatokról szóló 1295/2015. (V.7.) kormányhatározat szerint szükséges a kötelező elektronikus kapcsolattartás infrastrukturális feltételeinek a bíróságok által 2015. december 31ig történő megteremtése, ezért szükséges a polgá ri perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása. A 650/2012/EU parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikkelye szerint megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXI. törvény 18 . §ában foglalt Pp.módosítás alapján 2016. január 1. napját követően kötelező az elektronikus kapcsolattartás a polgári perekben jogi képviselővel eljáró személyek, valamint gazdálkodó szervezetek esetében. Természetes személyek esetében továbbra sem les z kötelező az elektronikus kapcsolattartás abban az esetben, ha nincs jogi képviselő a perben. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a szabályozás egyes lényeges elemeit, így elsőként a Pp.módosítás tekintetében. Kötelezővé válik az elektronikus pereske dés a jogi képviselővel eljáró felek és gazdálkodó szervezetek számára. A szervezeti és jogi képviselő azonosítása jelenleg elérhető, a feleket képviselő természetes személyekhez tartozóan úgynevezett ügyfélkapus azonosítás útján történik, és ezen azonosít ást követően az ügyfélkapun át történik majd a perben a digitalizált iratok kézbesítése. A közigazgatási szervek esetén a szervezetet képviselő személy helyett lehetséges a szerv úgynevezett hivatali kapuján is az elektronikus kapcsolattartás a közigazgatá si perben. Azon polgári és közigazgatási perekben, ahol az ügyész mint a fél jogait gyakorló jogalany jár el, köteles lesz elektronikus úton kapcsolatot tartani. Az elektronikusan kapcsolatot tartó számára kötelező lesz a papír alapú okiratok digitalizálás a és megőrzése. A bíróság öt nap alatt lesz köteles a papír alapon érkezett beadványokat digitalizálni. Az ügyfélkapura vagy hivatali kapura küldött küldeményekhez kézbesítési vélelem is kapcsolódik majd, amely azonban természetesen megdönthető. A keresetl evelet és az egyéb beadványokat a kézbesítési rendszer által biztonsággal és sérülésmentesen befogadható méretű csomagban kell benyújtani - ez jelenleg 100 megabájtot jelent , a több darabból álló eiratcsomag esetében pedig az utolsó részhez kapott befog adási igazolásban megjelölt időpontban kell a keresetlevelet, illetve a beadványt a bírósághoz megérkezettként tekinteni. Néhány kivételes esetben az elektronikus kézbesítés nem kötelező. Közigazgatási perben az iratok első kézbesítése az alperes részére, bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, jogi képviselővel eljáró fél esetén választási lehetősége van a félnek arra vonatkozóan, hogy a jogi képviselő megbízását visszavonja, és ezt bejelentse a bíróság felé. A 26/2005. (VII. 21.) Abhatá rozat mulasztásos alkotmányellenességet állapított meg, és felhívta a jogalkotót annak kiküszöbölésére, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló eljárásban a kérelem elutasítása esetén a bíróság alakszerű határozattal, végzéssel dö ntsön. A módosítás ezt a kérdést is egyértelműen rendezi. A törvényjavaslat szabályozza az úgynevezett távmeghallgatás polgári perrendtartásbeli szabályait. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a közhatalom gyakorlása által okozott személyiségijogsértés miatt sérelemdíj megfizetése iránt indított perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak. És most röviden nézzük az egyéb jogszabályok módosítását! A közjegyzői szolgáltatások folyamatos ellátásának biztosítása érdekében indokolt a közjegyzőkről szóló ’91. évi XLI. törvény kiegészítése, amely lehetővé teszi, hogy az eljárás lefolytatása érdekében a jogszabály alapján illetékes közjegyző, akadályoztatása esetén a területi közjegyzői kamara elnöke kijelölhesse az eljárást helyette lefolytató közjegyzőt.
