Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2149 ELNÖK : Most megadom a szót Harangozó Tamásnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, aki a pulpitusról mondja el a vezérszónoki felszólalását. DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszön öm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomat a törvényjavaslat azon elemével szeretném kezdeni, ami kétségkívül előremutató és támogatható. Álláspontunk szerint az Európai Unió Bíróságához való forduláshoz, azaz az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére vonatkozó új rendelkezések mindenképpen ilyenek. Mi is fontosnak tartjuk, hogy a bíróság köteles legyen megindokolni, ha a peres félnek az Európai Bíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasítja. Az indoklás azért is nélkülözhetetlen, hogy a peres fél maradéktalanul élni tudjon a jogorvoslatához való jogával, hiszen az Európai Bíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása az érdemi döntés ellen előterjesztett fellebbezésben támadható. Fontos meg jegyezni persze, hogy ez a módosítás nem a kormány jogállami, no pláne uniós elkötelezettsége miatt került be a törvényjavaslatba, ez esetben ugyanis az előterjesztő, de maga az Országgyűlés is végrehajtó szerepben van, hiszen a rendelkezések hiánya miatt az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, és az idén december 31ig kötelezte az Országgyűlést a szükséges rendelkezések megalkotására. Reméljük, hogy a Fidesz által felduzzasztott Alkotmánybíróság majd akkor is i lyen határozottan fog kiállni a tisztességes eljáráshoz való jog védelmében, amikor a döntésnek esetleg politikai összefüggése vagy kihatása is lehet; most erről szó nincs. Mint ahogy az az előterjesztői expozéból is világosan kitűnt, az előttü nk fekvő törvényjavaslat rendelkezéseinek többsége nem az Alkotmánybíróság határozatának végrehajtásáról szól, hanem a peres eljárásokban történő elektronikus kapcsolattartás szabályainak megállapításáról. Az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapc solattartás kiterjesztése önmagában kifejezetten támogatható célkitűzés, amivel az MSZP is egyetért. A digitalizált ügykezelés érdekében már 2010 előtt is jelentős lépések történtek, különösen a közigazgatás területén. Sajnálatos, hogy a 2010es kormányvál tás után ez a folyamat évekre megakadt. Elég itt a közigazgatási eljárási törvény elektronikus ügyintézésére vonatkozó rendelkezései hatályba léptetésének elmaradására, majd átírására, az elektronikus anyakönyvezési rendszer bevezetésének éveken át történő halogatására gondolnunk. E tekintetben a korábban megkezdett munka csak az utóbbi időkben kapott újra lendületet. Azonban az információs társadalom korában ezek az elvesztegetett idők nagyon nagy hátrányt okoznak mind a közigazgatásnak, mind az állampolgá roknak. Habár az MSZP mind kormányon, mind most ellenzékben kifejezetten szószólója a modern technológiák bevezetésének az állami szervek működésében, azonban sajnos a kormány által benyújtott konkrét javaslatok szakmai kidolgozottsága és megalapozottsága az esetek többségében igen sok kívánnivalót hagy maga után. A jogalkotás színvonala sajnos évről évre látványosan romlik. A Házszabály szerint például saját törvényjavaslataihoz az előterjesztő nem is adhatna be módosítást, ennek ellenére mára döbbenetes m értékben elharapózott az a jelenség, hogy a kormány saját javaslatait még a parlamenti vitában is többször átírja. Ez önmagában a kisebbik baj lenne, az viszont semmivel sem indokolható, hogy még az így elfogadott törvényeket is sokszor már néhány héttel a hatálybalépésük után vagy már az előtt módosítani kell, hogy alkalmazni lehessen. Mindez nemcsak az Országgyűlés tekintélyét, hanem a jogbiztonságot is aláássa. Sajnos, ugyanez mondható el a peres eljárások felgyorsítása és az elektronikus kapcsolattartás kiterjesztése érdekében most benyújtott törvénymódosításra is. Miközben a célok kifejezetten helyeselhetők, addig a benyújtott konkrét szabályozás számos kételyt ébreszt, különösen ha figyelembe vesszük a módosítás előzményeit is. Ugyanis még nincs fél év e, hogy ugyanezen célokat kitűző törvényjavaslatot tárgyalt és fogadott el az Országgyűlés. Ha már elfelejtették volna
