Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2146 ter jesztheti elő, illetve a birtokvédelmi határozat esetében a határozatot hozó jegyzőnél is előterjesztheti. (9.10) Az elektronikus kapcsolattartással összefüggésben végül engedjék meg, hogy felhívjam tisztelt képviselőtársaim figyelmét a következőkre. A tör vényjavaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg, amelyek a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti, valamint a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre, továbbá a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárásra felmenő rendszerben írják elő az elektronikus kapcsolattartás kötelezettségét. A szabályozás alapján azokban a perekben kell alkalmazni a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, amelyekben az alapügy, például a közigazgatási ügy 2016. január 1jét követően indul. Az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy az érintett jogalkalmazói körre a kötelezettségek fokozatosan és ne valamennyi, már folyamatban levő ügyben egy időben álljanak elő. Az átmeneti rendelkezések emellett elősegítik, hogy miné l kisebb legyen azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben egyidejűleg megjelenik az elektronikus kapcsolattartás és a papír alapú kapcsolattartás is. A polgári perrendtartásról szóló törvény kötelező elektronikus kapcsolattartásra irányuló rendelkezéseit az egyéb perek esetében akkor kell alkalmazni, ha a per 2016. január 1. napját követően indult. A törvényjavaslat megteremti továbbá az összhangot a kötelező elektronikus kapcsolattartás tárgykörében, a polgári perrendtartásról szóló törvény és az egyéb egyes törvények között. Engedjék meg, hogy az elektronikus kapcsolattartással összefüggő szabályozás bemutatását követően áttérjek a törvényjavaslatnak a távmeghallgatás szabályait magában foglaló részére és röviden áttekintést adjak annak főbb tartalmi elemeir ől. A polgári perrendtartásról szóló törvény hatályos szabályai még nem teszik lehetővé azt, hogy a felek és más perbeli személyek, így a tanúk, illetve a szakértőik távmeghallgatás útján is meghallgatásra kerüljenek, illetve kihallgatásra kerüljenek. Ugya nakkor ez a lehetőség jelentősen megkönnyíti azon személyek meghallgatását, akiknek a megjelenése a tárgyalás kitűzött helyén csak jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy többletköltséggel járna. A törvényjavaslat ezért rögzíti a zárt célú távközlő hál ózat útján történő meghallgatás, kihallgatás szabályait. A zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatást a bíróság éppen a felsorolt indokok miatt abban az esetben rendelhetné el, ha a meghallgatandó fél vagy más perbeli személy megjelenése a bíró ság székhelyén jelentős nehézséggel vagy aránytalan nagy többletköltséggel járna, illetve ha az célszerűnek látszik, különösen, ha az eljárás lefolytatását meggyorsítja. A zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra vagy egy másik bíróságon, va gy egy egyéb, a zárt célú távközlő hálózat működésének biztosítására szükséges feltételekkel rendelkező szervnél rendelkezésre bocsátott helyiségben kerülhet sor. A távmeghallgatás során a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás helyszíne és a meghallg atott személy tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja. A garanciális szabályok érvényesülése érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy a távmeghallgatás során biztosítani kell, hogy a tárgyaláson jelen levő résztvevők láthassák a zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben a meghallgatott személyt, valamint a meghallgatott személlyel egyidejűleg ott tartózkodó valamennyi személyt. Emellet t olyan technikai feltételeket kell teremteni, hogy a távmeghallgatás helyszínéül szolgáló helyiségnek minden pontja látható legyen. A zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben tartózkodó meghallgatott személy részére pedig biztosítani kell, hogy követhesse a tárgyalás menetét. A távmeghallgatás helyszínén nem tartózkodik bírósági alkalmazott, az azonosítás képi közvetítéssel történik. Emellett sor kerül a személyazonosító adatoknak a személyi adat- és
