Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2144 A polgári perrendtartásról szóló 1952 . évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Soron következik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módos ításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig . A kormányelőterjesztés T/6980. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Völner Pál úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előter jesztőjének. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A mindennapi életben egyre nagyobb teret nyernek különböző fejlett infokommunikációs eszközök és moder n technológiák. Természetes igény, hogy ezek az újfajta kommunikációs formák valamilyen módon megjelenjenek az emberek életét jelentős mértékben érintő területeken. Ilyen terület az igazságszolgáltatás is, ahol az a cél, hogy a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen. A polgári per során az elektronikus kapcsolattartásra irányadó rendelkezéseket az Országgyűlés már 2009ben beiktatta a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései közé. A j ogalkotó, látva azt, hogy az informatikai alkalmazások kiépítéséhez és a szükséges ismeretek megszerzéséhez hosszabb idő szükséges, több ízben módosította az elektronikus kommunikáció bevezetésének időpontját. A kötelező elektronikus kapcsolattartás beveze tésének 2015. július 1. napjára előirányzott határidejét a tisztelt Országgyűlés legutóbb 2016. január 1. napjára módosította. A polgári perrendtartásról szóló törvény már jelenleg is számos, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó előírást tartalmaz. Ezek a rendelkezések egyebek mellett meghatározzák, hogy mely esetben van lehetőség az elektronikus kapcsolattartásra, és mely esetben kötelező az, továbbá az elektronikus kapcsolattartásra speciális rendelkezéseket írnak elő. Az önök előtt fekvő törvényja vaslat célja, hogy a zökkenőmentes indulás érdekében az informatikai, technikai lehetőségeket alapul véve pontosítsa, egyértelművé tegye és bővítse az elektronikus kapcsolattartás szabályait polgári perben. Fontosnak tartom arra is felhívni a figyelmet, ho gy az elektronikus kommunikáció alkalmazása az igazságszolgáltatás területén nem hazai sajátosság; ez szervesen következik az Európai Unió jogfejlődéséből, a jog szerepéről vallott felfogásából. Az Európai Unió elkötelezett az elektronikus eljárás megvalós ítása mellett a közigazgatási és az igazságszolgáltatási eljárásokban, ügyintézésben. Az elektronikus kapcsolattartás ugyanis számos olyan új lehetőséget nyújt mind az eljárást lefolytató, mind az eljárás igénybevevői részére, amelyek végső soron költségme gtakarítással járhatnak, és gyorsabb eljárást, hatékony jogérvényesítés lehetőségét biztosítják. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elektronikus kommunikációt érintő szabályozás főbb pontjait röviden ismertessem. A törvényjavaslat pontosítja a polgári perrendtartás hatályos, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait. Eszerint az elektronikus úton kapcsolatot tartó, az azonosítást biztosító és az általános nyomtatványkitöltő, azaz ÁNYK űrlapbenyújtástámogatási szolgáltatás igénybevét elével tarthatják elektronikusan a kapcsolatot a bírósággal. A rendelkezésre álló és az Országos Bírósági Hivatal rendszerével összeköttetésben álló szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások körében ez jelenleg ténylegesen az ügyfélkapu, illetve a hivatali kapu igénybevételével történő kapcsolattartást jelenti.
