Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 4. szerda (113. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2013. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról ... - ELNÖK: - NAGY MÁRTON, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:
2131 Ugyanakkor felmerült az is, hogy a működési költségek milyen jelentősen emelkedtek. Szeretném azért hangsúlyozni, hogy a felügyelet összeolvasztásával itt egy sokkal nagyobb intézmény jött létre, sokkal több dolgozóv al. Ezt mindenféleképpen figyelembe kell venni. Másrészt a jegybanki funkciók és feladatok is nagyonnagyon sok esetben bővültek az elmúlt években, ilyen például a szanálási ág, aminek a kialakítása több ember felvételét tette szükségessé. Azt gondolom, ho gy a jegybank el tud számolni minden olyan kritikával, hogy a munkavállalók száma és az ebben bekövetkezett bértömeggazdálkodás miért történt meg. Az alapítványok esetén. Többször elmondtuk, hogy az alapítványok különálló jogi egységek. Az alapítványok te kintetében van egy kuratórium, és ebben a kuratóriumban helyet foglalnak Nemzeti Bankban dolgozó szakemberek. Ugyanakkor a kuratórium többségét független külsős emberek alkotják, ebből adódóan (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mitől független?) meg lehet ő rizni azt, hogy a kuratóriumi döntések függetlenül születhessenek meg. Ez az egyik dolog. A másik. Hibásan állítják azt is, hogy a Nemzeti Bank dolgozói fölveszik a fizetésüket a kuratóriumi tagságuk után. (Dr. Szakács László közbeszól.) Erről minden esetb en lemondanak. Ki lehet kérni, hogy ki milyen civil szervezet javára mond le, szívesen meg is osztjuk, ha ezt megteszik. Én is lemondok egy ilyen civil szervezet javára, amelyik mellesleg a beteg gyerekeket támogatja. Az alapítványok befektetéséről. Az is hibásan jelenik itt meg, hogy a 250 milliárdos szám egy pontos szám. Ugyanakkor az alapítványok nem a 250 milliárdból gazdálkodnak, ezt többször elmondtuk már, hanem annak kamataiból gazdálkodnak, annak éves hozamaiból gazdálkodnak. Kérem önöket, hogy amik or azt nézik, hogy az oktatásra mennyit költenek az alapítványok, akkor a 250 milliárdot mindig szorozzák meg egy hozamszámmal, ami jelenleg, mondjuk, 34 százalék körüli érték, és azt lehet elkölteni az alapítványoknak oktatásra minden évben. Ez egy nagys ágrendileg kisebb szám. Persze 250 milliárddal mindig könnyebb dobálózni, de a hozamok az érdekesek. A másik dolog, hogy a 250 milliárdot miben kell tartani. Ha önöknek odaadnának 250 milliárdot, hogy hová fektessék be, mibe fektetnék be ugyan? Mi a legbiz tosabb befektetés? Ez pedig az állampapír. Az állampapír nem egy irányított döntés, hogy állampapírt kell vásárolni, hanem ha meg akarjuk őrizni az értékállóságát a vagyonnak, és biztos helyre akarjuk tenni, állampapírba tesszük. Egy másik kérdés, hogy ha ebben a hozamkockázattérképben elgondolkodunk, hogyan tudunk még kisebb kockázat mellett nagyobb hozamokat hozni. Itt jelennek meg az ingatlanbefektetések. Tehát ilyen oldalról kellene ezt a dolgot ugyancsak vizsgálni. A Quaestorügyek kapcsán azt gondolo m, hogy a jegybanki vezető kollégáim többször válaszoltak erre a kérdésre. Én nagyon szerencsésnek tartom, hogy a jegybank és a felügyelet összeolvadt 2013 végén. Ez adta meg azt a lehetőséget, hogy sokkal hamarabb feltárjunk ilyen ügyeket, ilyen visszaélé seket, amelyek mellesleg nem minden esetben bankrendszert érintőek, hanem brókercéget, tehát egy elszeparált, ebben a szektorban sokszor megjelenő, lopással gyanúsítható emberek visszaéléséhez köthetők. Az, hogy ezeket az információkat még hamarabb megkapj a a felügyelet, és lássa a számlákat, amiről adott esetben elveszik ezeket a papírokat, ez irányban egy törvénymódosítást kezdeményeztünk, és azt gondolom, hogy ez jó úton halad, egy olyan csomagot, ami olyan információt és olyan eszközöket ad a jegybank k ezébe, ami azt jelenti, hogy még hatékonyabban fel tud lépni és a megelőzése iránt. Azt önök például soha nem fogják látni, amikor a felügyelet nagyon sokszor preventív módon megelőz egyegy ilyen visszaélést, mert az nem kerül ide, azért soha nem fogják m egveregetni a felügyelet vállát, mert nem derül ki, hogy mi lett volna, ha. Itt ebben az esetben olyan visszaélések történtek, még egyszer, ami az információ és az információmegosztás hiányából adódik. (Dr. Szakács László: Itt kiderült!) A törvény módosít ása, azt gondolom, hogy ezeket a dolgokat kezelheti. Végül annyit hadd mondjak még egyszer, hogy a jegybanknak egyetlen célja van, és az az infláció és az infláció célra való tolása. Ebben a monetáris politika a legfontosabb eszköz. Azt
