Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Üzenet az Európai Unió vezetőinek című országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
206 S ha már egy közös politikai álláspontot meg akaru nk fogalmazni, abból nem lehet kifelejteni az Amerikai Egyesült Államokat, már csak azért sem, mert az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonlóan mi is részesei vagyunk annak a katonai szövetségnek, amelynek az Egyesült Államok és Kanada. Történetesen enn ek a katonai szövetségnek részese Törökország, és ez megint csak nem egy lényegtelen momentum. Ha a jelenlegi bevándorlási krízisről beszélünk, arról is szólni kell, hogy a közös katonai szövetségnek részese egy olyan ország, amely ma kétmillió menekültet lát el - menekültet és nem gazdasági bevándorlót - Törökország keleti részén, és ma a török kormány folyamatos vészjelzéseket ad, hogy nem kap elégséges támogatást ezeknek az embereknek az ellátásához. Van a magyar kormánynak, a magyar szolgálatoknak infor mációjuk arról - én az előző vitában is ezt próbáltam felvetni, amikor Hende miniszter úr még itt ült , hogy hány olyan bevándorló kopogtat a magyar határon, akik történetesen a török táborokból indultak el az ottani helyzet, illetve az ottani nehézségek miatt? Nem az lenne az elemi magyar érdek, hogy egyszer már tartalommal töltsük meg az euroatlanti szolidaritást, hogy vesse föl az euroatlanti fórumokon, a NATOban, hogy esetleg Törökország számára a megfelelő logisztikai, pénzügyi támogatást meg kéne ad ni ahhoz - hiszen az lenne a legtermészetesebb hely a szíriai menekültek ellátására , hogy tisztességgel, a nemzetközi jogi normákat, humanitárius elveket betartva tudja ellátni a Törökországba érkező szíriai, esetleg afgán menekülteket? Nem ez lenne elem i érdeke egyébként Magyarországnak is? És ha az európai döntésképtelenségről beszélünk, akkor azért szerintem úgy lett volna korrekt, ha a magyar kormány, illetve a magyar kormánypárt képviselői leteszik a parlament asztalára, hogy a magyar kormánynak egyé bként milyen konkrét javaslatai voltak akár a bevándorláspolitikában, akár más ügyekben az elmúlt években, amiket ha megfogad az Európai Unió, akkor ma másként nézne ki a történet. Nem véletlenül nem szerepelnek itt ilyen javaslatok, mert ilyenek nem nagyo n voltak, vagy legalábbis ezekkel nem jöttek eddig elő. Látni kell azt, hogy nem pusztán a bevándorláspolitikában látunk tehetetlenséget. Az a görög krízis, az a görög tragikomédia, aminek tanúi lehettünk az elmúlt hónapokban, pontosan azt mutatja, hogy ad dig, amíg pénzügyi érdekekről van szó, az Európai Unió kőkemény, de abban a pillanatban, amint az emberek érdekéről, a természet érdekéről van szó, az Európai Unió nem működik. Ezt bizonyította a görög krízis, mert ennek a világrendnek a természetéből az k övetkezik, hogy a végeken, a periférián, a félperiférián vagy egy megszorító politikát kizsarolnak a különböző kormányokból, vagy tönkreteszik ezeket az országokat. Ennek a végeredményét látjuk egyébként Afrikában, Ázsiában, hozzáteszem. Tessék megnézni, h ogy azok a harmadik világbeli országok, amelyek a 90es években az IMF tanácsait megfogadták és követték, ma hol tartanak! Tessék megnézni, hogy hol tart ma Mexikó, amely részese lett az északamerikai szabadkereskedelmi övezetnek! Ezeket a kérdéseket lenn e érdemes végre fölvetni és kitenni az asztalra. Nem véletlenül beszéltünk a mai vitában is arról, hogy az, ami ma körülöttünk történik, bizony szoros összefüggésben van azzal, amiről egyébként zöldmozgalmak, globalizációkritikus mozgalmak több évtizede be szélnek, hogy nem lehet a természetet sem következmények nélkül kizsákmányolni. Ott, ahol krónikus vízhiány lép fel, ott, ahol a földek művelhetetlenné válnak, ott, ahol a klímaváltozás miatt élhetetlenné válik az élővilág addigi területe, menetrendszerűen konfliktusok lesznek és menekültek lesznek. És most egy helyzet van, amit kezelni kell, de ha ezzel a mélyebb globális krízissel nem vetünk számot, vagy azt gondoljuk, hogy mi kis ország vagyunk, és ez nem ránk tartozik, előbbutóbb úgy fogunk még nagyobb katasztrófákkal szembesülni, hogy ráadásul tükörbe se tudunk nézni, mert meg se tettük azt mi, magyarok itt mindannyian, amit egyébként saját erőnkből, saját pozíciónkból a különböző nemzetközi fórumokon és az Európai Unió tagállamaként megtehettünk volna . Szerintem a történet valójában erről szól, és nem propagandaszövegekkel kéne idejönni, hanem egy világos tárgyalási pozícióról kéne megállapodni a bevándorláspolitika ügyében valamennyi magyar parlamenti pártnak. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbi k soraiban.)
