Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 3. kedd (112. szám) - A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1956 Itt szeretnék reagálni a Fidesz vezérszónokának azokra a mondataira, amelyek elismerően szóltak a magyar rendvédelmi szervek legutóbbi időben történő helytállásáért, amit természetesen mi is szeretnénk itt megerősíteni és megismételni. Azonban elég furcsa köszönet a kormány és a Fidesz részéről irányukban, hogy az elmúlt időszakban bizonyított teljesítményüket úgy kívánják meghálálni, hogy mind a készenlétük, mind pedig a túlórájuk időtartamát gyakorlatilag az elfogadhatatlan szintig emelik, és ha így nézzük, további ingyenmunkára kívánják kötelezni az állományt. Sajnálatos, hogy a kormány kitart a mellett az elképzelése mellett, miszerint a szo lgálati törvényben meghatározott új illetményrendszer teljes egészében csak 2019. január 1jétől lesz alkalmazandó. Emlékeztetőül jelzem, hogy az áprilisban óriási többséggel elfogadott törvény eredeti szövege szerint az új illetményrendszert már 2016. jan uár 1jétől alkalmazni kellett volna. A törvény csupán a 2015. július 1. és december 31. közti időszakra állapított meg átmeneti szabályokat. Ezek az átmeneti szabályok voltak hivatottak biztosítani a beígért 30 százalékos illetményemelést. Azonban óriási megdöbbenésre a hosszú hónapok tárgyalása eredményeként megalkotott szolgálati törvényt még a hatálybalépése előtt, júniusban módosították. Ebben rendelkeztek úgy, hogy az új illetményrendszer a maga teljességében csak 2019. január 1jétől fog érvényesülni . Az előttünk fekvő törvényjavaslatot többek között éppen azért kell benyújtaniuk, hogy a 2016. évre is megállapítsák az illetmények kifizetésére vonatkozó átmeneti szabályokat. Eszerint lesznek olyanok, akiknek ugyan az új illetményrendszer szerint magasa bb illetmény járna, mégsem kapnak jövőre 5 százaléknál nagyobb emelést. Szomorú, hogy az illetményemelés módját és a további átmeneti szabályokat 2017ben és 2018ban is hasonlóképpen eseti jelleggel akarják majd megoldani. Véleményünk szerint ez az évről évre történő eseti törvényalkotás igen messze van attól, amit egy kiszámíthatóságot, stabilitást nyújtó életpályamodellnek kínálnia kéne. Nem vitatjuk, hogy a több tízezer rendvédelmi dolgozó életpályájának kialakítása és bevezetése rendkívül összetett, ne héz feladat. Ugyanakkor az is tény, hogy a katonai életpályamodell esetében képesek voltak már 2015. július 1jétől az új illetményrendszer maradéktalan bevezetésére. Sajnálatos, hogy a rendvédelmi dolgozók esetében ennek a feltételeit nem biztosítja a kor mány. Az állomány munkaterhei növelésének elutasítása és az új illetményrendszer bevezetésének általános kritikája mellett a törvényjavaslat számos, a szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezésével nem értü nk egyet. Az MSZP eddig képviselt álláspontja alapján nem támogatható a Magyar Rendvédelmi Kar jogkörét bővítő rendelkezés. Eszerint a Magyar Rendvédelmi Kar jogosult lesz arra, hogy etikai eljárás eredménye alapján a hivatásos állomány tagjaival szemben f igyelmeztetést vagy megrovást alkalmazzon. Álláspontunk szerint fenn kell tartani azt a szabályozást, miszerint a hivatásos állománnyal szembeni szankciót csak és kizárólag fegyelmi eljárás keretében a fegyelmi jogkör gyakorlója szabhat ki. A rendvédelmi á gazat szakmai köztestületét ilyen jogkörrel nem indokolt felhatalmazni, hiszen a rendészeti ágazat nem önkormányzati önigazgatás alapján, hanem kormányzati irányítás mellett, szigorú függelmi viszonyok mellett működik. Ellenezzük, hogy a törvényjavaslat le hetővé tenné a fegyelmi fenyítésekkel szembeni panaszjogról való lemondást. A jogorvoslati jogról való lemondás lehetővé tétele gyakori az eljárási törvényekben. Ugyanakkor figyelemmel a rendvédelmi szervek jellemző szigorú parancsuralmi rendjére, a szolgá lati törvény esetében indokolt kizárni annak kockázatát, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személyt a fenyítés kiszabásával egyidejűleg akár ott helyben lemondassák a panaszjogáról. A törvényjavaslat szerint írásbelinek kell tekinteni azokat a nyilatkozatok at is, amelyek közlésére elektronikus dokumentumban kerül sor. Az MSZP álláspontja szerint garanciális okokból fontos rendelkezés, hogy a szolgálati viszonyra vonatkozó egyes jognyilatkozatok megtételét a hatályos törvény írásbeli formához köti. A nagy jel entőségű és gyakran jogvitákra okot adó nyilatkozatok esetében - mint a szolgálati jogviszony létesítése, módosítása és megszüntetése, valamint a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési ügyekben hozott határozatok - álláspontunk szerint továbbra is
