Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 2. hétfő (111. szám) - A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1889 A hitelezé s felfuttatása nélkül a magyar gazdaság pedig nem fog tudni többet növekedni 1,82 százaléknál. Tehát azt látjuk, hogy ezzel alapvetően amit nyerünk a vámon, azt el is vesztjük a réven, és én itt úgy gondolom, hogy érdemes összehasonlítani a régió többi or szágával és azoknak az országoknak az adataival, amit magunk körül látunk, akik nagyjábanegészében ugyanahhoz a startvonalhoz álltak oda még a ’90es évek elején. Egypárat ezekből említenék, tehát a mi növekedési rátánkhoz képest a cseh gazdaság abban az évben 4,4, a román gazdaság 3,7, a szlovák gazdaság 3,1 százalékkal nőtt, a 2,4 százalékos magyar adat pedig a régió utolsója. Tehát én azt gondolom, hogy egy ilyen adat láttán és megismervén ennek a hátterét is, látva azt is, hogy ez nem fenntartható, lát va azt is, hogy ebben nagyon sok egyszeri esemény van, és természetesen látva azt is, hogy a jegybank általi hitelező és monetáris politika valójában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - és most ennél udvariasabban nem tudok és nem is szeretnék foga lmazni , akkor azt kell lássuk, hogy ezek az adatok, én úgy gondolom, hogy legalábbis inkább pironkodásra adnak okot, mint büszkeségre. A foglalkoztatás területén kizárólag a közmunkaprogramra sikerül koncentrálni. 2,5 százalékponttal csökkent az előző év ihez képest a munkanélküliségi ráta, az év végére ez 7,7 százalékra mérséklődött, azonban, hogyha itt a béreket is figyelembe vesszük, azokat a béreket, amelyekből meg kellene vásárolják a belső fogyasztás növekedésére apellálva ezek az emberek a javakat a z üzletekben, ott láthatjuk, hogy a minimálbér 3,6 százalékos növekedése, illetve a garantált bérminimum 3,5 százalékos év eleji emelése nem ösztönözte rendkívüli módon a béreknek az emelését. Magyarán, a minimálbér emelésén kívül a magyar nemzetgazdaságba n gyakorlatilag stagnálnak a jövedelmek. A családbarát adórendszert, a több gyermeket nevelő családok kiemelt támogatásáról hangoztatott kijelentéseket sem sikerül, hogy visszaigazolja a keresetstatisztika. A személyi jövedelemadó jelenleg is nagyon torz r endszere jelentős mértékben kedvez a magas keresetűeknek, és ezáltal ezt a családi adókedvezményt nem képes egyáltalán ellensúlyozni. Az elmúlt időszakban a diplomáciai testület több tagja is, de egy tagja aztán igazán kritizálta a magyar kormány dilettáns és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikáját, s úgy gondoljuk, hogy a 2014es évben egyébként ez tökéletes módon működött. Ez abszolút azt jelenti és azt mutatja meg, hogy melyek azok a fókuszok, amelyekre a kormány hajlandó és képes odahelyezni forrásokat, és nagyon sokat mutat az is, hogy honnan vesznek el forrásokat. Mintegy ezermilliárd forintos forráskivonás az egészségügyből, az oktatásügyből, a nyugdíjból és a szociális ellátásokból, s mindezzel egy időben pedig GDParányosan 1 százalékkal nő az állam sa ját magára fordított összege, tehát a közigazgatás intézményrendszerében a saját magára fordított összeg ennyivel nő. Folyamatosan nő egyébként az eladósodottsága a közigazgatási rendszernek, 0,1 százalékkal nőtt az adósságszint. Nemhogy nem sikerült konsz olidálni egyébként sem az egészségügy, sem oktatás rendszerét, hanem ehhez képest azoknak az adósságai az elmúlt időszakban is nőttek, és a tárgyalt időszakban is nőttek, nem beszélve arról, hogy kivetett a kormány egy közműadó nevű adónemet is a rengeteg sok között, amelynél az önkormányzati vagy állami tulajdonú közműcégek lassan most már ezermilliárdnyi adósságot halmoztak föl azért, hogy be tudják fizetni ezt a közműadót. Úgy gondolom, hogy ez persze bevétel a kormányzatnak, illetve bevétel a költségvet ésnek, de a másik oldalon túlzott és aránytalan terheket ró a piacnak a nem valódi piaci szereplőire, hanem az önkormányzati és állami tulajdonú közműcégekre is. De emlékezzünk csak vissza, hogy a 2014es kormányváltáskor mit ígért nekünk a Fidesz: a Fides z az adócsökkentés kormánya lesz, a Fidesz adót fog csökkenteni. Kiszámoltuk, mintegy 30 adónemmel találkozunk többel, ez azt jelenti, hogy szinte az adójogszabályokat átlagosan kéthetente sikerült változtatni. Nyilvánvalóan itt inkább több hónap alatt egyegy nagy csomagot kell ebben gondolni, de hogyha ezt átlagosan kivetítjük, akkor kéthetente változtak az adójogszabályok. Ez ugyancsak nem segíti azt a fajta átláthatóságot és kiszámíthatóságot, amelyre egyébként olyan kijelentéseket is használt például C olleen Bell, az amerikai nagykövet, amit négyszemközti megbeszéléseken sem biztos, hogy elmond egy diplomata, nem pedig kamerák kereszttüzében. Ez a
