Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 2. hétfő (111. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1878 Így most még szóvá szeretném tenni azt is, hogy vajon milyen jogszabályalkotás az, mikor a jogszabályalkotó saját magát kivonja a törvény hatálya alól. Ugyanis a jogszabály jelen pillanatban azt mondja, hogy a hazai ter mékdíjtörvény értelmében az állami, önkormányzati szerv alapfeladata körében kiadott kiadványok nem tartoznak a termékdíjköteles termékek közé. Ezek tipikusan az ilyen szórólapokra, amiket kapunk kis ablakos borítékban a miniszterelnök úr fényképével és eg y halom más ilyen szemétre vonatkozik, amelyekkel traktálják a magyar választókat kormányzati propaganda jogcímén, amelyekre még csak meg sem kell fizetni azt a környezetvédelmi termékdíjat, amely minden esetben megjelenik ezek előállításakor, nemcsak a pa pír gyártása során, hanem az összes feldolgozás során és hulladékgyűjtés során is keletkező. Mindez azért fontos, mert ha zöldadórendszert akarnak csinálni, aminek az LMP teljes mértékben elkötelezett híve, és nagyon örülnénk és ebben támogatnánk a kormány zatot, ha ilyet akarna csinálni, akkor meglenne az esély arra, hogy olyan adórendszert találjunk ki, amellyel valóban szabályozási eszközökkel korlátozzuk a környezetterhelést és elősegítjük a környezetbarát technikák, technológiák elterjedését. De azon ál lításomat, amit megfogalmaztam kisebbségi véleményként és a bizottságban, hogy ez egy pénzlenyúlás, alátámasztják azon költségvetési számok, amelyek nyilvánvalóan rámutatnak, hogy az éves zöldadóbevétel több mint 50 milliárd forint, miközben a kormány nagy jából 12 milliárd forintot, tehát kicsivel kevesebbet, mint egynegyedét fordítja termékdíjas hulladékok gyűjtésének és feldolgozásának támogatására. A látható cél ebből is látszódik, hogy ez pénzbehajtás, hogy költségvetést egészítsenek ki belőle. Itt szó nincs azon alapküldetésről, hogy hogyan lehet jobbá tenni a magyar környezetvédelmi és hulladékellátó rendszert. Nyilvánvalóan ezért vagyok ezzel a kifogással, hiszen a rendszer látványosan működésképtelen a tekintetből is, hogy miközben egész évben szüksé g lenne arra, hogy gyűjtési és hasznosítási programokat támogasson a rendszer, rendszerint év végén egyegy pályázat formájában kerül ezeknek a forrásoknak a felhasználása kiosztásra, ami eleve ellehetetleníti azt, hogy hathatósan hozzá tudjon járulni azon jogszabályalkotói célkitűzéshez, hogy a környezetvédelmi adók rendszerével környezetvédelmi és természetvédelmi célokat tudjunk szolgálni. Mindezek által azon örömöm kifejezése mellett, hogy KDNPs képviselőtársaimnak mindezt elmondhattam, azt szeretném, hogy támogassák ők is azt, hogy valóban zöldadórendszert hozzon létre a magyar kormányzat, és a környezetterhelés tekintetében lényegesen magasabb szintű terheléssel, a minisztérium által sokszor hangoztatott „a szennyező fizet” elvével megvalósítsa azt, a mit a jogszabály alkotásakor kitűzött, és ne pedig ezt az egyszerű pénzlenyúlást csinálják a költségvetés részére némi kozmetikázással. Köszönöm a szót, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm, Sallai képviselő úr. A következő hozzászóló Gúr Nándor képviselő úr, jegyző úr, az MSZP képviselője. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Heringes Anita képviselő asszony elmondta, hogy a hulladékgazdálkodás tekintetében milyen problémákkal nézünk szembe. Én csak háromnégy adatot szeretnék képviselőtársaim fejében elhely ezni, egyszerűen azért, hogy a továbbgondolkodás alapját meg tudjuk teremteni. Az én ismereteim szerint ezen közszolgáltatás tekintetében az éves felhalmozott hiány mintegy 1314 milliárd forintos nagyságrendet tesz ki. Óriási pénzt jelent ez. Ami a másik nagy problematika, maga az a fajta értékvesztés, ami a begyűjtött hulladékok fel nem dolgozásából fakad, magyarul: abból, hogy nem kerül megfelelő szelekción keresztül mindez, és a szelektálást követően pedig a feldolgozása nem történik meg. (20.20) Szakér tői vélekedések támasztják alá, hogy ez 2014et érintően, egy zárt teljes esztendőt érintően mintegy 40 milliárd forintos nagyságrendű veszteségtartalmat jelent.
