Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HENDE CSABA honvédelmi miniszter:
187 magyarromán határátkelőkön ezek a tömegek megjelennek - mert valószínű, hogy a románok is át fogják egyébként őket engedni, mindenki átengedi őket, senki nem regisztrálja őket, csak mi , akkor ott milyen gyorsan tudnak kerítést építeni? Nyilván o lyan gyorsan nem, mint ahogy kellene. Oda jute ember, lesze elég katona? Summa summarum: mindig ugyanazokat a köröket futjuk, és csak az az egy megoldás marad, hogy nem regisztráljuk őket. Vagy szervezett keretek között ellenőrizve, mint teszik azt a sze rbek, keresztülszállítjuk őket az országon, aztán csináljon velük NyugatEurópa, amit akar, vagy fizikailag akadályozzuk meg a belépésüket, és így tudjuk azt megoldani, hogy ne kerüljön sor a regisztrációra. Ha ezt nem tesszük, akkor legfeljebb csak piciké t tudunk lassítani azon a bevándorlási ütemen, ami úgy néz ki, hogy egykét éven belül el fogja lepni hazánkat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Akkor most megadom a szót Hende Csaba honvédelmi miniszter úrnak. HENDE CSABA honvédelmi mi niszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bár nem vagyok előterjesztője az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, mégis engedjék meg, hogy így a vita vége felé röviden reagáljak néhány elhangzott felszólalásra. Először is szeretném me gköszönni mindazoknak a felszólalását, akik akár kritikusan, de tárgyszerűen és konstruktív módon vettek részt a vitában. Novák Előd képviselőtársam megkérdezte itt a vita során, hogy vajon milyen az én viszonyom a 12 ponthoz. Hát, gondolom, mint a legtöbb magyar emberé - talán annyival szorosabb, hogy a 12 pont egyik követelése a nemzeti őrsereg felállítása volt. Ez meg is történt, a magyar nemzet egyik legcsodálatosabb teljesítménye az, hogy néhány hónap alatt a semmiből megszervezte a Magyar Honvédséget és felállította a magyar hadiipart, és ez a honvédség nagyonnagyon sok csatát megállva megállta a helyét az akkori világ egyik legjobbnak tartott hadseregével, az osztrák hadsereggel szemben is. Nos, van a 12 pontnak egy olyan pontja is, hogy a magyar kat onákat ne vigyék külföldre, a külföldieket pedig vigyék el tőlünk. Fölvetette nekem most ezt a kérdést Novák Előd képviselő úr. Félek, hogy háttal ül a moziban: tehát Magyarország területén nem állomásoznak külföldi katonák. Miről beszél ön, kedves képvise lő úr? Magyarországon csak magyar katonák állomásoznak. Nem értem a kérdést. Tessék ezt a dolgot még egyszer átvenni! A másik kérdés: nem viszik a magyar katonákat külföldre, különösen nem abban az értelemben, ahogy a 12 pont szövegezői, a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban ezt értelmezték. Akkor, tetszik tudni, képviselő úr, egy kényszersorozott hadsereg volt, amelynek a tagjait egyébként külföldre, kicsit idézőjelben kell mondani, a Habsburg Birodalom egyéb tartományaiba, örökös tartományaiba vagy társors zágaiba vitték, ez ellen tiltakoztak. Ez egy teljesen más történelmi helyzet. Önök igyekeznek ezt a mai Magyarországra, a NATO és az Európai Unió tagjaként, az Alaptörvényében, valamennyi törvényében a kollektív védelmi feladatokban szerepet vállaló Magyar országra ráerőszakolni. Tisztelt Képviselőtársaim! - merthogy többen fölvetették ezt a kérdést. Azt hiszem, hogy önöknek a mi NATOtagságunkkal van baja, meg az európai uniós tagságunkkal van baja - mindkét szervezet égisze alatt veszünk részt külföldön ka tonai műveletekben , meg valószínűleg az ENSZtagságunkkal van baja, hiszen az Egyesült Nemzetek Szervezetének békefenntartó misszióiban is részt veszünk a világ elég számos pontján. Most mondják meg: mind a háromból lépjünk ki, vagy elég lesz egyből vagy kettőből? Mit szeretnének? Azt szeretnék, hogy Magyarország kizárólag az önerejéből semleges országként, mondjuk, Svájchoz hasonlóan gondoskodjon a fegyveres védelméről? Ez nyilván egy érdekes felvetés, ezen el lehet gondolkodni, abban a pillanatban, hogy ha egy újabb népszavazás felülírja a magyar nép népszavazáson
