Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 2. hétfő (111. szám) - Volner János (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Önök ezt nevezik gazdaságpolitikának?” címmel - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
1810 Az adatokat köszönöm. Nem tudom mihez viszonyítani, pedig kértem, jelölje meg azt is, hogy a két hét alatt és a régebbi eljárások szerint hányan kerültek be ezekbe a vizsgálatokba. És főleg egy dolog miatt nem fogadom el a választ, ál lamtitkár úr, hiszen nem válaszolt arra, hogy a pozitív után hányan kerültek gyógyításra, és milyen időközben. Tehát nem az a lényeg, hogy megtörtént a diagnózis, hanem hogy vajon a beteg belekerülte a gyógyító folyamatba. Ezért „nem” a válaszom, államtit kár úr. Köszönöm, elnök úr . (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határoza tot: az Országgyűlés az államtitkári választ 107 igen szavazattal, 31 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Volner János (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Önök ezt nevezik gazdaságpolitiká nak?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Volner János, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Önök ezt nevezik gazdaságpolitikának?” címmel. Volner János képviselő urat illeti a szó. VOLNER JÁNOS ( Jobbik ): Köszönöm szé pen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nemrég látott napvilágot az Európai Unió statisztikai hivatalának új jelentése, amely szerint a magyar lakosság 31,1 százaléka, tehát durván egyharmada szegénynek számít. 2008hoz képest nemhogy csökkent volna - mind en kormányzati propaganda ellenére - a szegények részaránya Magyarországon, de egyenesen nőtt is 3 százalékkal. Uniós szinten a legnagyobb csökkenést Lengyelország, Csehország és Románia érte el a szegénység elleni küzdelemben. Itt csökkent a leginkább a s zegények száma. Tehát nem arról van szó, hogy valami régiós trendnek felel meg, hogy Magyarországon elszegényednek az emberek. Más országokban javul a helyzet, Magyarországon sajnos ugyanezt már nem mondhatjuk el. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Orszá ggyűlés alelnöke foglalja el.) A súlyos anyagi nélkülözésnek kitett emberek tekintetében az egész Európai Unión belül Magyarország foglalja el a harmadik legrosszabb helyezést az Európai Unió statisztikai hivatala szerint. Az Orbánkormány hogy is „küzdött ” - idézőjelben - a szegénység ellen? Bevezette az egykulcsos adót, amivel a legmagasabb jövedelmű 10 százalék részére több mint 500 milliárd forint adókedvezményt juttatott, és eközben emelte a szegény emberek adókulcsát. A szegényeknek nőtt az effektív a dóterhelése. Hogyan küzdött még az Orbánkormány? Kezébe került 3 ezer milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári vagyon, aztán ezt a pénzügyi szabadságharc tekintetében villámgyorsan felélte az Orbánkormány: részben adósságcsökkentésre, részben pedig a költ ségvetés folyó kiadásaira fordította, a pénz tehát eltűnt. Bevezették - szintén idézőjelben - „a szegények megsegítésére” a világ legmagasabb áfáját; 27 százalékos áfakulcsot sehol nem fizetnek, csak Magyarországon. Az ország szegényedik, a fiatalok elvánd orolnak Magyarországról. Eközben azt láthatjuk, hogy milliárdossá elsősorban az Orbán Viktor közvetlen környezetében lévő nagyvállalkozói kör tagjai válnak. Fontos látni azt is, hogy az a megszorító gazdaságpolitika, amit a Széll Kálmántervvel kezdett el az Orbánkormány, aztán oly sok lépésen keresztül adóemelésekkel folytatott, látványosan
