Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 2. hétfő (111. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Miért támogatja továbbra is a kormány az elszabott Városliget-beépítési tervet?” címmel - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
1803 amit önök nem hajlandók megvonni; ahhoz a hatályos lengyel szabályozást a magyar jogrendszerbe átültető jobbikos javaslat napirendre vétele (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Idő!) volna végre szükséges. (Az el nök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ehhez fogjuk kérni az Országgyűlés támogatását a közeljövőben is. Ne várják meg a Jobbik kormányra kerülését ezzel! (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlé s! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem, elfogadjáke önök. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás. - Közbeszólás a KDNP soraiból: A felesége nem tapsolt… - Dúró Dóra: Nem igaz! Tapsoltam! Ti szégyelljétek magatokat!) Kimondom a hatá rozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 23 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Miért támogatj a továbbra is a kormány az elszabott Városligetbeépítési tervet?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Miért támogatja továbbra is a kormány az elszabott Városligetbeépítési tervet?” címmel. Az interpellációra miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Balog Zoltán miniszter úr képviseletében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Képviselő asszonyt illeti a szó. SCHM UCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) A múlt héten nyilvánosságra került, hogy a kormány továbbra is tízmilliárdokkal támogatja a Városliget beépítését; azt a projektet, amelynek költs égvetése nem egészen fél év alatt 150 milliárdról 200 milliárd forintra nőtt. A Liget Budapest projekt két legkárosabb eleme, az új Nemzeti Galéria és a Magyar Zene Háza, továbbra sem került le a napirendről. Az LMP meggyőződése, hogy a projektnek nincs se m gazdasági, sem szakmai megalapozottsága, ellenben súlyosan károsítaná a kevés belvárosi zöldterületek egyikét (Dr. Hoppál Péter: Nem igaz!) , Európa legrégebbi közparkját. Ezért vannak a szakmai és lakossági tiltakozások. A civilek rövid idő alatt 20 ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze. Az érintett önkormányzatok is ellenzik, még a fideszes vezetésűek is, nem véletlenül ajánlott fel alternatív helyszíneket Terézváros vagy Józsefváros képviselőtestülete. Ez a projekt nem növelné érdemben a külföldi tur isták számát, ami egyébként nem is nagy baj, ha a parkot meg akarjuk védeni. A tervezett múzeumoknak együttesen sincs olyan erejű gyűjteménye, ami idevonzana plusz kétmillió látogatót évente, amiről a KPMGtanulmány beszél. Múzeumi negyed egyébként Budapes ten már van. A Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Mezőgazdasági Múzeum, a Közlekedési Múzeum az egyik végpontja, míg a másik maga a Vár a Nemzeti Galériával és más múzeumokkal, köztük pedig a Lánchíd, az Andrássy út, a Bazilika és a környék számos látniv alója, amelyekre igaz, amit egy híres építész mondott: Budapest maga a múzeum. Hamis érv, hogy nő a zöldfelület, hiszen a park beépítettsége 5,5 százalékról 7 százalékra módosulna. Eleve rossz érv, hogy 300500 fa és sok ezer négyzetméternyi park elpusztít ása elfogadható lenne, ha azt pótolják. A pótlás illúzió: egy 50 éves fa pótlása éppen 50 évbe telik. A projekt gazdaságilag sem térül meg, hiszen olyan adatokkal kalkulálnak, amit a tények nem támasztanak alá. Egyetlen érvük maradt már csak, hogy voltak é pületek, amiket a tervezéskor utáltak, aztán mennyire megszerettek, például az Eiffeltorony. Erre ne építsenek! Rengeteg rossz példát is lehet hozni. A Sztálinszobor annak idején, a Szervita téri parkolóház, a KÖKI régi épülete, a korábbi Spenótház mind azt mutatják, hogy az erőszakosság, a voluntarizmus és a hozzáértés
