Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (Független): - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
178 véglegesen megsértett, akkor legalább egy minimális szintű önkritikát f og gyakorolni. Akkor legalább önnek eszébe fognak jutni azok a szavai és azok a tettei, amelyeket akkor ön és a kormánya, a képviselői tettek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Én nem azzal kívánok vitatkozni, hogy most igaz a vane önnek abban, hogy a menekültekkel riogatni kelle vagy nem. Mi nem riogattunk menekültekkel, mi problémákra szeretnénk felhívni figyelmet. Önök riogattak, és önök folytattak gyűlöletkampányt annak idején, 78 évvel ezelőtt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Kétperces hozzászólásra Varju László képviselő úrnak adom meg a szót. VARJU LÁSZLÓ ( Független ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselőtársam most olyan mondatokat engedett meg magának, ami, azt gondolom, felháborító és egyértelműen visszautasítandó. Azt gondolom, hogy a Jobbiknak kell önkritikát gyakorolni (Apáti István: Micsoda?) elsősorban azért, mert egy olyan helyzetben, amikor soksok ember érkezik Magyarországra segítségkérésért, önök itt az előbb ar ról beszéltek, sőt talán képviselő úr ön személyesen, hogy bármely percben akár a lövetési parancsot is képesek lennének kiadni. Mentegetőztek önök az előbb, mentegetőztek azzal, hogy majd talán erre nem lesz szükség, de bízunk abban, hogy ilyen cselekmény ekre nem lesz szükség. Hát, tisztelt képviselő úr, önök azok, akiknek semmilyenfajta morális lehetősége és oka nincs arra, hogy bárkit számon kérjenek Magyarország védelméért. A Demokratikus Koalíció tagjai, támogatói is, és annak elnöke mindenkor megtett mindent. Az, hogy önök mit hazudnak erről össze, az az önök felelőssége, különösen egy olyan időszakban, amikor éppen válság van. Válság van, ezt hallottuk, egyébként számosan elmondták és az elmúlt napok bebizonyították, hogy ezt a válságot a kormány maga tartása idézte elő. És a kormány magatartása e tekintetben megbocsáthatatlan, még akkor is, ha sokkal jobban kell figyelnünk arra, hogy azoknak az embereknek, akik ma Magyarországra érkeztek, legalább egy pohár víz, egy baráti szó, egy jó szó jusson, hisze n mindannyian tudjuk, hogy Magyarországról ők továbbmennek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. ELNÖK : Most normál időkeretben Szilágyi György képviselő úrnak adom meg a szót. SZILÁGYI GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem í gy akartam kezdeni ezt a felszólalást, de nem tehetek mást ezek után a felszólalások után, amelyek előttem elhangzottak. Akár Varju László részéről is, bár vele nem kívánok foglalkozni különösebben, mert értem én, hozzádörgölőzik az elnökhöz, az ő hazugság aira nem kívánok reagálni. (Varju László: Azért próbálkozzon meg, képviselő úr!) De Gyurcsány Ferencnek a felszólalása engem abszolút felháborított. Gyurcsány Ferenc beszél a morális kérdésekről, a hatalmi törekvések elítéléséről. Az a Gyurcsá ny Ferenc, akit Morvai Krisztina egész egyszerűen csak hibbant Nérónak nevez (A helyére tartó Gyurcsány Ferenc megáll Szilágyi Györggyel szemben.) , aki úgy járt itt az országban… (Gyurcsány Ferenc: Ő ki? Morvai?) Hibbant, kérem! (Gyurcsány Ferenc: Van ilye n?) Van ilyen! Van ilyen! (Gyurcsány Ferenc: Politikus?) Van ilyen! (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Rosszul vagy?) Hú, egy kicsit vörösnek tetszik lenni! Na, mindegy. Beszéljünk tovább! (Apáti István: Vérnyomáscsökkentő a tisztelt Házban! - Varju László : Vegyétek be!) Tehát az a Gyurcsány Ferenc beszél hatalmi törekvések elítéléséről és morális kérdésekről, és veszi a szájára 1956ot, aki 50 évvel az 1956os szabadságharc után lövetett Magyarországon magyar emberekre. Ő az, aki itt mer bármiről is beszél ni! (Varju László: Ne hazudj!) Azt mondja ez a Gyurcsány Ferenc, hogy vegyük észre, hogy elszigetelődtünk, egyedül vagyunk. Hát, ennyire lehetett egy nagyon komoly szaktekintélyű miniszterelnök, aki nem vette észre, hogy mi
