Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 22. csütörtök (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról, valamint az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vona... - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
1513 Alaptörvényből eredő egyes hatásköröket a többi tagállammal közösen, az európai intézmények útján gyakorolja. Tehát ha mindennek a szempontrendszernek megfelelne ez a jogszabály, a kkor akár támogatható is lenne, függetlenül attól, hogy mit gondolunk róla. Tartalmilag sem értünk egyet a megoldással, erről beszélt Kósa Lajos frakcióvezetőnk, hogy tartalmi okokból miért utasítjuk el az úgynevezett kvótaszabályozást, de álláspontunk sze rint az Alaptörvénnyel is ellentétes ez a megoldás. Az Európai ügyek bizottságának álláspontja szerint - szó szerint így szól az indoklás - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikk (2) bekezdésének e) pontja az áthelyezési válságmechanizmus lét rehozására vonatkozóan nem megfelelő jogalap. Az Unió fellépését elsősorban az EU működéséről szóló szerződés 352. cikke alapján lehetne biztosítani. Nos, szeretném ezt az indoklást alátámasztani a frakciónk részéről is. Az Európai Bizottság javaslatának, ami lényegében az úgynevezett dublini rendelet módosítása, a jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikk (2) bekezdés e) pontja, amely úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedés eket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozására, beleértve a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások szabályait. Ez a rendelkezés egyben az ú gynevezett dublini rendelet jogalapja is. A módosítás, tehát amelyet az Európai Bizottság javasol, a dublini rendelet szabályaitól való állandó eltérést irányoz elő, az úgynevezett válsághelyzet fogalmának és az áthelyezési válságmechanizmus bevezetésével, azonban ennek létrehozására az EU működéséről szóló szerződés 78. cikke nem ad felhatalmazást. Az uniós jogalkotó kizárólag az EU működéséről szóló szerződés egyes cikkeiben meghatározott célból és az ott rögzített eljárási rendben hozhat jogszabályokat, figyelemmel a lisszaboni szerződés céljaira és rendelkezéseire, különösen az EU alapító szerződése 5. cikkének (2) bekezdésére, amely szerint az Unió kizárólag a tagállamok által a szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el. Egy ilyen új jo gintézményt az EU működéséről szóló szerződés 352. cikkében foglalt eljárás keretében lehetne csak létrehozni. Nos, az Európai ügyek bizottsága álláspontjának indokai között a következő indok, hogy a javaslatban foglalt 33/A. cikk (1) bekezdése az Európai Bizottságot a válságmechanizmus meghatározására és aktivizálására vonatkozóan kizárólagos hatáskörrel ruházza fel, ugyanakkor az EU működéséről szóló szerződés 78. cikk (3) bekezdése szükséghelyzet esetén a Tanács számára biztosítja a hatáskört. A rendelet tervezet bevezeti a válsághelyzet fogalmát, amelynek kezelésére az Európai Bizottságot hatalmazza fel a Tanáccsal ellentétben, ugyanakkor nélkülözi a válsághelyzetnek az EU működési szerződés 78. cikk (3) bekezdésében foglalt szükséghelyzettől történő elha tárolását. Lényegében ugyanazt a jelenséget két jogi eljárásban lehetne kezelni. Ennek megfelelően a javaslat a válsághelyzettől nem megkülönböztethető szükséghelyzet esetén a Tanácsot megillető hatáskört ruházná az Európai Bizottságra állandó jelleggel. E z ellentétes lenne az EU alapító szerződése 13. cikk (2) bekezdésével, mely szerint az egyes intézmények a szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül az ott meghatározott eljárások, feltételek és célok érdekében tevékenykedhetnek. Vagyis a jav aslat a Bizottság javára elvonná a Tanács hatáskörét. Külön indokolt felvetni a szükségesség elemét, amivel az EU működéséről szóló szerződés 78. cikk (3) bekezdése már tartalmaz intézkedési lehetőséget a migrációs válsághelyzet idejére. Nem indokolható, h ogy mi szükség van egy újabb mechanizmusra, különösen úgy, hogy a tagállamok képviselőiből álló Tanácstól a Bizottsághoz kerülnének át a jogkörök. A határozati javaslatban az indokok között a következő, amelyet az Európai ügyek bizottságának álláspontjakén t határoz meg a javaslat indoka, az, hogy az Európai Bizottság hatáskörgyakorlására vonatkozó felhatalmazás túllép az EU működéséről szóló szerződés 290. cikkében foglalt korlátozáson.
