Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - A nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1478 alkalmazását nem szabad kiterjeszteni a legkisebb vállalkozásokra. Ennek megfelelően a javaslat szerint a sztenderdeket nem alkalmazhatják a könyvvizsgálati kötelezettségi értékhatárt el nem érő vállalko zások esetében. A bevezetést több lépcsőben, fokozatosan indokolt megvalósítani 20162018 között. A fokozatos bevezetés megfelelő felkészülési időt biztosít mind a vállalkozások, mind az érintett hatóságok számára. A szakmai előkészítés során is egyértelmű vé vált, hogy a vállalkozások számára elsősorban a választás lehetőségét kell biztosítani, és a kötelező alkalmazást csak bizonyos kiemelt jelentőségű szektorokban szabad előírni. Az utóbbiak körébe tartoznak a tőzsdei cégek, a hitelintézetek és a hitelint ézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások. A kötelező alkalmazás során fokozottan figyelembe kell venni a szükséges felkészülési időt. Ezért a kötelező alkalmazásra a törvényjavaslat szerint csak 2017től, illetve eg yes esetekben 2018tól kerül sor. Tisztelt Ház! Az IFRSek rendszere egy olyan önálló számviteli szabályozási rendszer, amely teljeskörűen meghatározza az alkalmazás alapelveit és az értékelés szabályait. Ebből következően a számviteli törvény javasolt mód osítása csak azokat a kiegészítő rendelkezéseket fogalmazza meg, amelyekre a sztenderdek nem térnek ki. Ilyen a hazai szabályozási sajátosságból következően például a leltározás, a bizonylatolás, a könyvvizsgálati kötelezettség, a letétbe helyezés és a köz zététel. A törvényjavaslat a hazai gazdasági és cégjogi környezettel való összhang megteremtése érdekében külön rendelkezéseket fogalmaz meg a törvényjavaslat szerinti beszámolásra történő áttérésre, illetve a hazai szabályozás alá történő visszatérésre, t ovábbá a speciális cégjogi helyzetekre, így az átalakulásokra, egyesülésekre, szétválásokra, valamint a végelszámolásra, felszámolásra vonatkozóan. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A helyi iparűzési adó és a társasági adó fogalmi rendszere szoros kapcso latban van a számviteli elszámolási szabályokkal. Ezért a bevezetéssel párhuzamosan szükséges a nyilvántartásaikat az IFRSek szerint vezető adózók számára speciális adóalapmegállapítási szabályokat alkotni. Az új kiegészítő szabályrendszer célja, hogy a vállalkozók adópozíciója ne változzék attól függően, hogy egyedi éves beszámolójukat a magyar számviteli szabályok vagy a sztenderdek szerint készítik el. Fontos, hogy az áttérés a helyi iparűzési adó és a társasági adó szempontjából is semleges maradjon. Azon kérdésekben, melyekben ilyen speciális szabály nincs, például az adó alanyára, az adókötelezettség keletkezésére vonatkozó rendelkezések, ott a helyi iparűzési adó általános, jelenleg is hatályos szabályait kell alkalmazniuk. Ehhez hasonlóan a társasá giadótörvény is új fejezetben rendelkezik az IFRSeket alkalmazó adózókra vonatkozó különös szabályokról. A magyar számviteli szabályok és a nemzetközi szabályok adóalapokra gyakorolt eltérése miatt a törvényjavaslat fontos garanciális szabályokat is meg fogalmaz annak érdekében, hogy az átállás miatt az egyes adónemekben átmeneti likviditáscsökkenés se következzék be. E garanciális szabályok körében a törvényjavaslat a helyi iparűzési adó vonatkozásában mintegy minimum adóalapként rögzíti, hogy az áttérés adóévének adóalapja és az áttérés adóévét követő adóév adóalapja nem lehet kisebb, mint az áttérés évét megelőző adóév adóalapja. (18.40) Ehhez hasonló követelményt fogalmaz meg a törvényjavaslat a társasági adó vonatkozásában is azzal az eltéréssel, hogy a két adónemben az áttérés adóévében és az áttérést követő adóévben az áttérést megelőző adóév fizetendő adója és nem az adó alapja kerül meghatározásra viszonyítási alapként, mintegy minimumadóként. Tisztelt Ház! A számviteli törvény és az adótörvények j avasolt módosítása mellett néhány egyéb jogszabályt is pontosítani szükséges. Ezek közül megemlítendő a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, valamint a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról
