Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1454 De azért hoztam ide ezt példát, mert nem volt ez sajnos min dig így, s azon képviselőtársaim, akik az elmúlt 1012 évben itt a Házban részt vehettek különböző adótörvények vitáján, egészen más vitákra voltak felkészülve. Sajnos, visszautalva itt a szocialista időszakra, általában egy jövő évi adótörvény benyújtása idegeskedéssel, félelemmel párosult, rendszerint azért, mert alapvetően a terhek növekedését hozta a vállalkozók és az emberek számára. (Bangóné Borbély Ildikó: 30 új adó!) Gondolom, másoknak is lesz lehetősége elmondani az adótörvények kapcsán a véleményü ket, szocialista képviselőtársamnak is. (16.40) De tény és való, hogy megéltünk itt a parlamentben jó néhány olyan, adótörvényekkel kapcsolatos vitát, ahol valóban arról kellett sajnos vitatkoznunk, hogy hogyan is növekedtek a vállalkozások adóterhei. Vagy ha egyébként volt olyan időszak - megint csak szocialista képviselőtársaimra utalva , amikor egy adótörvény vitájában adócsökkentés volt, például az áfa esetében, azt pontosan tudtuk, hogy az alapvetően rövid időre szól, hiszen ezek az adócsökkentések át verések voltak akkor, mert a választások után a korábbi adó mértékénél magasabb adókat vetettek ki, tehát egyértelműen csak szavazatszerzésre szolgáltak. De talán tényleg ennyit a múltról. Az a szerencsénk van, hogy ma a magyar gazdaság teljesítőképessége jóval nagyobb, és ennek köszönhetően az adótörvények kapcsán nem arról kell vitatkoznunk, hogy kinek és mennyivel növekednek a befizetései, hanem arról, hogy kiknek és hogyan csökkennek a terhei, és hogyan csökkennek - mint itt elhangzott - sok esetben az adminisztrációs kötelezettségei. Az előttünk fekvő, adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot október 13án nyújtotta be a kormány azzal a céllal egyértelműen, hogy a korábbi évek kijelölt irányának megfelelően alapvetően a gyerme ket nevelő családok, a munkavállalók és a vállalkozások adóterheit változatlanul alacsony szinten tartsa, ösztönözze a gazdaság kifehérítését. 2010 óta, most nem sorolom föl, mert erre valószínűleg az idő kevés is lenne, jó néhány olyan lépést tett a kormá nyzat - és ebben támogatta a parlament többsége is , hogy a munkaalapú gazdaság megteremtése itt Magyarországon megvalósítható legyen. Ezek közül talán kiemelkedik a 2012. év nyarán elindított munkahelyvédelmi akcióterv, amit csak azért említek, mert az a kkor meghozott intézkedések tovább élnek, és azok a kedvezmények, amelyek a munkát segítik Magyarországon, ezek a 2016os évben is, a most benyújtott adócsomag keretében folytatódnak. Úgy vélem, hogy az elmúlt évek intézkedései ebből a szempontból kiállták az idő próbáját. Egyértelműen kijelenthetjük azt, hogy a kormány azon elképzelése helytálló volt, hogy nem büntetni, hanem támogatni kell a munkát, és a költségvetés egyensúlya érdekében, ha szükséges, akkor alapvetően a fogyasztási adókat emelte a kormán yzat a korábbi években. A rendszer érdemi átalakítása ennek következtében, kijelenthető, hogy befejeződött, ennek is köszönhető, hogy a most benyújtott adócsomagban jelentős, radikális fordulatot hozó intézkedések nincsenek, sőt kifejezetten az adminisztrá ciót csökkentő kormányzati lépéseket találunk. A javaslat egyik legfontosabb eleme és legnagyobb újdonsága a vállalkozói réteg azon kívánságának törvénybe öntése volt, amely eredményeképpen lényegében a pozitív vállalkozói lista, vagyis a megbízható és a k ockázatos adózó fogalma beemelésre kerül az adórendszerbe. A megbízható adózó az általános szabályokhoz képest pozitívabb, az utóbbi, vagyis a kockázatos pedig szigorúbb elbírálásban részesül. A pozitív adózók esetében a kiszabható mulasztási bírság és az adóbírság felső határa 50 százalékkal kevesebb az általános szabályok szerinti mértékhez képest, emellett számukra az áfakiutalás iránti kérelmek is felgyorsulnak januártól. Azt gondolom, hogy ez régi követelése a tisztességes magyar kis- és középvállalkoz óknak és fontos üzenet a kormányzat részéről a tekintetben, hogy megbecsüli és támogatja a tisztességes vállalkozókat. Ezzel ezek a vállalkozók presztízst szerezhetnek maguknak és ügyfeleiknek. Sokkal egyszerűbb lesz egyébként bizonyos tárgyalásokat két me gbízható adózó között lefolytatni, jobb üzleti ajánlatot tudnak tenni, kedvezőbb szerződési feltételeket alkudhatnak ki maguknak, mint azok
