Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ügyészség 2014. évi tevékenységéről beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
1431 Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfő bb Ügyész Úr! TuriKovács Béla szavai egy kis kommentre indítottak engem is, hiszen TuriKovács Béla ennek a parlamentnek egy méltán tisztelt veteránja, aki több mint két évtizedet töltött a parlament falai között. Tehát amit mond, arra érdemes odafigyelni , és azt gondolom, érdemes megfontolni is. Annyi megértést kérnék képviselőtársamtól, hogy más egy kormánypárti frakcióban ülve ezekről a kérdésekről beszélni, és más egy ellenzéki párt padsoraiban ülve beszélni ezekről a kérdésekről. Talán a parlamenti mű faj, engedjük meg, erre is való, hogy egy ilyen vitában az ellenzék kérdezzen, mert esetleg a korábbi kérdéseire vagy nem kapott, vagy nem olyan választ kapott, így valószínűleg ezt az alkalmat is szeretné arra felhasználni, hogy az általa fontosnak tartot t témákról beszéljen, még akkor is, ha kérdés formájában, hiszen a végén majd várunk rá egy választ. Ettől vita valami. Nem attól vita a vita, hogy elmondja a legfőbb ügyész úr az előterjesztését, majd mi csendben végighallgatjuk, és a végén annyit tehetün k, hogy megnyomunk egy gombot, hogy támogatjuk vagy nem támogatjuk. Ebben kérem TuriKovács Béla megértését, hogy bizony az ellenzék azért is kérdez, mert úgy érzi, ezt az alkalmat is szeretné arra felhasználni, hogy a számára fontos kérdésekben megszólalj on; lehet, hogy önök számára nem fontos, mégis a mi számunkra fontos kérdésekben szeretnénk kicsit tisztábban látni. Amúgy pedig képviselőtársamnak a műfaj tekintetében elvileg teljesen igaza van. (14.40) Ezért engedje meg, hogy én is ebből a műfajból egy kicsit kilógjak, már amit ön mondott, és én is szeretnék egy problémára figyelmet irányítani, ami természetesen egy kicsit kérdés formájában kerül majd megfogalmazásra. A választási kampányban volt egy civil szervezet, ez a Civil Összefogás Fórum vagy CÖKA Alapítvány, amelyik egy plakátkampányba kezdett. Ez a plakátkampány történetesen engem köztörvényes bűnözőként ábrázolt, ezért úgy gondoltam, hogy a bíróságon polgári peres eljárásban próbálok elégtételt venni azért, hogy köztörvényes bűnözőként állítanak a magyar társadalom elé, csak azért, mert egy más pártnak a jelöltjeként indulok a választásokon. Ezért úgy ítéltem meg, hogy a személyiségi jogommal ilyen értelemben visszaélt ez a civil alapítvány. Elsőfokú bírósági döntés született - és azért kell egy kicsit hosszabban ecseteljem, hogy legfőbb ügyész úr pontosan értse a kontextusát ennek a dolognak. Az elsőfokú bíróság hozott egy ítéletet, ami nekem adott igazat mint felperesnek, miszerint ez az egyesület, alapítvány megsértette az én személyiségi jogai mat azáltal, hogy a képmásomat úgy használta föl, ahogy. A másodfokú bírósági döntés ezt felülírta, és úgy döntött jogerős ítéletében, hogy az alperes nem sértette meg az ilyen típusú jogaimat, és nagyjából itt a történet véget is érhetne, hiszen az ember tudomásul veszi, hogy másodfokon másképpen döntött a bíróság. De egy nagyon érdekes indoklást fűzött a másodfokú bíróság a döntéséhez. Ez így hangzott, hogy az „alperes - ez nevezetesen a CÖF, CÖKA, pontosabban a CÖKA szervezet - azon magatartása, hogy fot ómontázs formájában jelenítette meg politikai véleményét, az alapjogának gyakorlása körébe sorolható olyan tevékenység, amely személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg”. Tehát tulajdonképpen azt mondta a másodfokú jogerős bírósági döntés, hogy a CÖKA politik ai véleményét gyakorolta, amikor ezeket az úgynevezett bohócos vagy ezen a néven elhíresült plakátokat kihelyezte Magyarország utcáira. Na, ennek alapján, bevallom őszintén, én elkezdtem gondolkodni, és megnéztem a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványná l, hogy mi a célja ennek az alapítványnak, tehát hogy miért jött létre, hogy mire szerveződött. A cél leírásánál a következő mondattal kezdi az alapítvány: „Az alapítvány célja, hogy hatásos eszköz legyen az ország gazdaságának formálásában úgy, hogy pártp olitikától függetlenül közvetíti az állampolgárok álláspontját a helyi gazdaságpolitikai és kormányzati tevékenység előmozdítása érdekében a közjóért.” Nem vagyok jogász, de annyit azért tudok, hogy van egy egyesülési jogról szóló törvény, amelyik kimondja , hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet – ennek d) pontja így hangzik - „közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és annak anyagi támogatást ne m nyújt”. Ha egy kampányban nekem nem kell plakátokat kihelyeznem,
