Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 20. kedd (107. szám) - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1312 ország, egy közösség építése, növekedése, fejlődése. Csak zárójelben jegyzem meg: rend hiányában a külpolitika bátor kiállása is lehetetlenné válik. Nemzeti érdek, hogy Magyarországon rend legyen, olya n rend, amely igazságot szolgáltat, megfelelően szigorú törvényeket alkot, és mindenkinek védelmet garantál, egyben a megelőzést is szolgálja. A törvénymódosítás a 2012. évi II. törvény tekintetében a jogalkotás mögötti gyakorlati okokat is megvilágítja, é s amikor ezeket keressük, rá kell irányítanunk a figyelmet arra, hogy a mindennapok során felmerülő problémák megoldásának hatékonnyá tétele az egyik legfontosabb szempont. Ilyen, mindennapokban jelentkező probléma az a helyzet, amikor a rend betartása mag a sérül, s amivel kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok is rendszertelenek. Ezért volt a 2012. évi II. törvény, amely ezt rendezte. Most a finomhangolásnak teszünk eleget, a tapasztalatok alapján tesszük ezt, továbbá az EUs jogi kötelezettségeket is betar tjuk. Ezzel a társadalom rend iránti igényét igyekszünk kielégíteni. A rend, a törvények, a szabályok betartása egy közösség, az ország, az intézményeink működőképességét, az élet rendes mederben történő folyásának biztosítását, azaz a fejlődést szolgálja. A jogalkotó szándékának érvényesítését minden esetben eszközének, a jognak a mindennapi gyakorlathoz való igazítása jelenti úgy, hogy az elveknek, a rend fenntartásának, a törvény betartása elvének, a társadalom tagjai védelmének biztosítottnak kell lenni e. E jogpolitikai célt akkor tudja a jogalkotó elérni, ha világosan látjuk a rendet és biztonságot veszélyeztető kiváltó okokat, és azok megszüntetésére is megfelelő eszközöket találunk, olyanokat, amelyek a gyakorlatban működőképesek. Ez az az aspektus, a mely tágabb összefüggésrendszerbe helyezi a jogalkotói munkát és visszavezethető minden olyan törvényünkre, amelyek tárgyi területe összefüggésbe hozható az egész Alaptörvényünkkel. E tágabb összefüggésben jelenti a társadalomnak azt a morális állapotát, a mely a családok állapotával, a nevelés, a köznevelés minőségével is összefüggésbe hozható. Tisztelt Képviselőtársaim! A szabálysértési törvény megalkotásának célja egy hatékony, gyors és költségkímélő rendszer bevezetése volt, az adminisztrációs terhek csö kkentése. Szigorodott és kibővült a szankciórendszer, megszűnt az eljárások párhuzamossága, és egyszerűsödött az eredetileg szerteágazó szabálysértési hatósági rendszer. Megszüntettük az alapvető jogi anomáliákat, és az európai irányelvekhez igazítottuk a törvényt. A jelenlegi módosításokra a gyakorlati tapasztalatok birtokában kerül sor, mindarra, ami tovább erősíti azt a bevezetés óta helyesnek bizonyult szemléletváltást, amelynek célja, hogy védjük a törvénytisztelő embereket. A gyakorlati tapasztalatok már bebizonyították, hogy valóban egy finomhangolásra szükségünk van. A KDNP egy szolidáris társadalom felépítéséért kíván tevékenykedni, számára fontosak az egyének és kisközösségek, a családok. Egy olyan társadalom felépítésén dolgozunk, amelynek erős mo rális, erkölcsi tartása van, olyan, amelyre alapozva a törvény visszatartó ereje működik adott esetben a szabálysértések vonatkozásában is. Hisszük, hogy az ember erkölcsi lény, kultúrája és a szempontjai alapján mérlegelés után, szabad akaratából hozza me g döntéseit. Ezek értelmi rend szerint történnek, ami többek között függ a neveléstől, a betartandó szabályoktól, azok elfogadásának készségétől, a szűkebb és tágabb közösségtől. Másrészt a KDNP alapvető meggyőződése az is, hogy minden ember méltó az ember i létre, minden embernek joga van arra, hogy biztonságban élhessen, szabadon gyarapíthassa értékeit, tevékenykedhessen családjáért. A szabálysértési törvény módosítása mindezekkel a kereszténydemokrata alapelvekkel is összhangban van. Még hatékonyabb módon biztosíthatja a közrendet, a köznyugalmat az emberek jogos elvárása szerint. Egyegy település lakosainak szubjektív biztonságérzetét a nagy számban előforduló, gyakran csekély súlyúnak számító események nagyban meghatározzák. Továbbá a választópolgárok á ltal joggal elvárt szigorítás mellett fontos, hogy a szabálysértések eljárásainak területén is rend legyen, hogy működőképes és megelőző funkciót betöltő törvényünk legyen. Tisztelt Ház! A törvénymódosítás következté ben a gyakorlati tapasztalat alapján a településeken élők biztonsága tovább növekedhet. Az emberek lakókörnyezetükben a legnagyobb nyugalomban
