Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 20. kedd (107. szám) - Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1302 csapást, új távlatokat nyit az ön számára az ellenzék ekézése terén, de igyekszünk majd ezeket a törekvéseit minimalizálni és majd csírájában elf ojtani, ezt előre szeretném a sportszerűség jegyében közölni. Úgyhogy bőven van adatvédelmi aggály hatósági, adatvédelmi biztosi szinten, bőven vannak szabályozatlan részek és olyan kérdések, amelyek nem feltétlenül normaszövegbe valók, hanem egyébként egy indokolásban kellett volna elhelyezni vagy egyébként egyéb módon, tájékoztatóban kellett volna elhelyezni vagy tájékoztatni az ellenzéket arról, hogy mi a céljuk ezzel, hiszen előbbutóbb ebbe szinte valamennyi magyar állampolgár be fog kerülni, és több p onton is sérülnek a garanciák, a jogbiztonságba vetett garanciák. Persze örökös kérdés, hogy meddig mehet el az állam, meddig korlátozhatja az állampolgárok jogait, mondjuk, ilyen, terrorveszélytől terhelt időkben, azért ennek is van egy józan határa. Bian kó csekkre, zsákbamacskára pedig nem lehet igen gombot nyomni, úgyhogy ezt a javaslatot még sokat kell csiszolni ahhoz, hogy a Jobbik számára is elfogadható legyen. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képvise lőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Ikotity István képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon! IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt H áz! Ismét egy olyan törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, amely alkotmányos alapjogainkat érinti, azok valamilyen szintű korlátozásáról szól. Sokadjára szembesülünk már azzal, hogy a kormány feladatai ellátása közben a könnyebb utat akarja választani , és nincs tekintettel arra, hogy intézkedései a célzott probléma megoldásán túl milyen további következményekkel járnak. Sokadjára kell megdöbbennünk azon, hogy alapvető személyiségi jogainkat érintő törvénymódosítások esetében sem készül megfelelő hatásv izsgálat, nincs tényleges és érdemi társadalmi egyeztetés, és a szakmai szervezetek véleményét sem veszik figyelembe. Az LMP nem vitatja, hogy a hatékonyabb bűnüldözés igénye, a világban tapasztalható terrorfenyegetettség növekedése indokolja a rendelkezés re álló technológiai újítások felhasználását, az új technológiák alkalmazása - mint amilyen a biometrikus adatok alapján történő személyazonosítás és az ehhez kapcsolódó adatkezelés is - sok esetben szükségszerűen együtt jár alapjogaink valamilyen szintű s érelmével. De az azért még sincs rendben, hogy a Fideszkormány ilyen esetekben rendre jelentősen túllő a szükségesség és az arányosság elve indokolta jogkorlátozások mértékén, és öles léptekkel halad egy olyan világ felé, ahol a személyes életünk a Nagy T estvér szeme előtt játszódik le. A Fidesz az elmúlt öt évben az adatvédelem ellen, a magyar állampolgárok privát szférához való joga ellen kormányzott. Az első igazi támadást a magyar emberek személyesadatbiztonsága ellen az adatvédelmi biztos intézmények megszüntetése jelentette. Az LMP ezt akkor is ellenezte és azóta is ellenzi, mert a Fidesz állításaival szemben ma már nincs olyan független szerv, amelyik hatékonyan fel tud lépni az állam túltitkosításával vagy a polgárokat sértő megfigyelésekkel szembe n. Az LMP kitart amellett, hogy a magyar embereknek olyan államra van szükségük, amely átlátható, és a biztonság elvére hivatkozva nem gyűjt felesleges adatokat, egy olyan államra, amely nem hagyja meg a visszaélés lehetőségét. Ezekben a kérdésekben nem le hetünk naivak, nem becsülhetjük alá a hatalmához ragaszkodó, korrupt politikai elit gátlástalanságát. Nem bízhatunk abban, hogy a hatalom majd korlátozza magát, és bár lehetősége lenne rá, nem él vissza a rólunk gyűjtött adatokkal. Abból kell kiindulnunk, hogy amit ebben a rendszerben az adatainkkal megtehetnek, azt előbb vagy utóbb meg is fogják tenni. Gondoljunk csak arra, hogy már most is milyen sok esetben jutnak közhatalmi szervek által kezelt adatok és információk kormány közeli médiákhoz, főleg olyan esetben, amikor azok ellenzéki képviselőkre vagy már kegyvesztett saját oligarcháikra nézve jelentenek hátrányt. Itt van például a
