Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 20. kedd (107. szám) - Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1292 Az okmánybiztonság adminisztratív védelméhez, a bűnmegelő zéshez, továbbá az ismeretlen bűnelkövető korszerű technológián alapuló minél rövidebb időn belül történő azonosításához fűződő társadalmi érdek indokolttá teszi a jelenlegi személyazonosítási módszerek és eljárások kiegészítését. Az okmányhamisítás új elk övetési alakzatai, számos bűncselekmény határon átnyúló jellege okán szükséges a korszerű technológiák által biztosított, pontos és gyors azonosítási lehetőségek és az ezt lehetővé tevő biztonságtechnikai rendszerek rendvédelmi és közigazgatási célú felhas ználásának jogi alapjainak megteremtése. A törvényjavaslat egy központi állami szerv kizárólagos feladatkörébe kívánja utalni a biometrikus arcképprofilnyilvántartás vezetését és a személyazonosítási, valamint a személyazonosságellenőrzési szolgáltatások nyújtását. Az arcképmás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény meghatározása alapján személyes adatnak minősül. Mivel az arcképmás ezt a minőségét nem veszíti el az átalakítását követően sem, ezért az arcképmásból képzett arcképprofil is személyes adat, ezért az arcképazonosítás törvényi szintű szabályozása indokolt. A központi szerv egy ősfeltöltés formájában közvetlenül kapja meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi útiokmánynyilvántartásban, a menekültügyi nyilvántartásban és a központi idegenrendészeti nyilvántartás két résznyilvántartásában kezelt arcképmásokat, amelyeket az arckép profillá alakítását követően azonnal töröl. Az ősfeltöltés során értelemszerűen csak a feltöltés pillanatában jog szerűen kezelt arcképmások kerülnek feltöltésre. Az arcképmásból képzett arcképprofil egy alfanumerikus sor, amely önmagában alkalmatlan arra, hogy abból az adott személy azonosítható legyen, valamint az arcképprofil jellegét tekintve alkalmatlan arra, hog y abból az arcképmás rekonstruálható legyen. Az egyetlen kapcsolat az arcképprofil és az adott polgár között egy technikai kapcsoló szám, amelyet az ősfeltöltéssel érintett nyilvántartásokat vezető szerv képez, függetlenül a központi szervtől. (11.30) Az ő sfeltöltést követően egy folyamatos adatátadás valósul meg mind a négy nyilvántartásvezető és a központi szerv között, amely biztosítja, hogy minden esetben a legutolsó arcképmásból képzett arcképprofil álljon rendelkezésre, ezzel is biztosítva az arcképp rofilnyilvántartás naprakész működését. A törvényjavaslat az adatkezelési előírásoknak történő megfelelés érdekében számos garanciális szabályt tartalmaz. Ezen garanciális szabályok között említendő, hogy a központi szerv az arcképprofilnyilvántartással kapcsolatos adatkezelési tevékenységét minden más adatkezeléstől elkülönítetten végzi, és kizárólag a központi szerv kezelheti az arcképprofiladatok összességét. Az arcképprofiladatokkal együtt más biometrikus profiladatot, például ujjlenyomatot nem kez elhet a központi szerv, valamint csak a törvényben meghatározott célból és kizárólag az állami, közhatalmi szférába tartozó szervek számára nyújt személyazonosítási szolgáltatásokat. A törvényjavaslatban taxatíve meghatározásra kerül, hogy mely szervek mil yen célból jogosultak az arcképelemző tevékenység igénybevételére, és ezen szervek között találjuk többek között a rendőrséget, a bíróságot, az ügyészséget, az idegenrendészeti és menekültügyi hatóságot, valamint a körözési eljárást lefolytató szervet és a büntetésvégrehajtást. Az arcképelemző tevékenységnek két típusa van: az egyik esetben ismeretlen személy azonosítására, a másik esetben a személyazonosság ellenőrzésére kerül sor. Fontos kiemelni, hogy az arcképelemző tevékenység során nem arcképmások ke rülnek összehasonlításra, hanem az arcképprofilnyilvántartásban kezelt arcképprofil és az azonosítást igénylő, igénybevételre jogosult szerv által megküldött arcképmásból képzett arcképprofil. Itt is hangsúlyozni kell, hogy az összehasonlítás alapját képe ző adatokat az azonosítást kérő szerv is csak akkor küldheti meg, ha az adott személy arcképmásának a kezelésére egyébként jogosult. A két eljárás különbsége abban mutatkozik meg, hogy a személyazonosság megállapítására induló eljárás során a megküldött ar cképmásból képzett arcképprofilt veti össze a központi szerv az összes arcképprofillal, míg a
