Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 12. hétfő (105. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
1102 KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi á llamtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Orbán Viktor miniszterelnök úr ez év májusában jelentette be, hogy be kell zárni a debreceni befogadóállomást. A kormány október 2án döntött a kérdésbe n, és elrendelte a befogadóállomás bezárását. Sajnálom képviselő urat, hogy nem tud őszintén örülni ennek a lépésnek, hiszen a napirend utáni hozzászólásában panaszkodott, majd egy hosszas listát sorolt fel, hogy kinek mond köszönetet. Azt gondoltam, hogy a kormányt teszi az első helyre, de ezt nem tette meg. Nem is ez számít, de mindenképpen sajnálom, hogy nem tud örülni ennek. Ha a debreceni polgárok érdekeit képviselné, akkor biztos örülne neki, hiszen sokszor elmondta itt a parlamentben, s most is utalt rá, hogy ön a debreceniek érdekében szót emelt ebben a kérdésben, és én többször válaszoltam is rá. Én valóban nem tettem ígéretet, mert mi nem ígéretet teszünk, hanem cselekszünk, tisztelt képviselő úr. Ezt láthatják a debreceniek, és én úgy tudom, hogy a debreceniek őszintén örülnek ennek a döntésnek. Arra biztatom önt is, hogy változassa meg az álláspontját, és felhőtlenül, őszintén tudjon örülni ennek a döntésnek. Én is megragadom az alkalmat, hogy ezúton itt a parlamentben köszönetet mondjak Debrecen megyei jogú város polgárainak a türelmüket, az együttműködésükért, a megértésükért, aztán a város képviselőtestületének, közgyűlésének, a város tisztségviselőinek, s mindenkinek, aki tett a debreceniekért. Köszönetet mondok az ott szolgálatot teljesítő ren dőröknek, készenléti rendőröknek, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársainak, mindenkinek, aki ebben a nagyon nehéz feladatban, amit ők elláttak a debreceni befogadóállomáson, eleget tett. Úgy gondolom, ez a döntés is világosan kifejezi azt a meggyőződésünket és a kormánynak azt a gyakorlatát, hogy minden döntésében, minden kérdés eldöntésében Magyarország és a magyar emberek érdekeit képviseljük. Ezt fogjuk tenni a jövőben is. Kérem képviselő urat, hogy gondolja át az álláspontját, és ha tény leg fontosnak tartja ezt a kérdést, ennek a kérdésnek az eldöntését, akkor tudjon őszintén örülni ennek. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ander Balázs képviselő úr, Jobbik: „A hads eregszétkergető Linder Béla is büszke lenne rátok” címmel. Öt perce van. Parancsoljon! ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékezetes, hogy a pesti csatornák és a szabadkőműves páholyok által szabadjá ra eresztett őszirózsás, majd azt követő kommunista vircsaft miként tette tönkre a nemzeti önvédelem lehetőségét az első világháború legvégén, a legvészterhesebb időkben. Emlékezetes, hogy a degenerált vörös gróf, Károlyi hadügyminisztere, az alkoholista L inder Béla, aki hazaárulása jutalmaként halálakor még díszsírhelyet is kapott a szerbektől, miként kergette szét a frontokról hazaérkező magyar katonákat, mondván, hogy nem akar több katonát látni. Emlékezetes, hogy a Tanácsköztársaság vörös hóhérai lelkii smeretfurdalás nélkül lőtték hátba az egyre zsugorodó országot az előrenyomuló román csapatoktól védő székely hadosztály hős katonáit. Mint ahogyan emlékezetes az is, hogy az országhódító bolsevik csürhe hogyan vetette házi őrizetbe a katonáit, a világháb orú legvitézebb alakulatát, a somogyi 44es gyalogezred rendíthetetlen rossebbakáit a harcterekről teljes rendben és fegyverzetben hazahozó Bauer Gyulát, nehogy legyen, aki meggátolja a Kun Bélák és Szamuelyk nemzetvesztő ámokfutását. Mi lett volna ebből a z országból, ebből a nemzetből, ha nincsenek a 907es pozsonyi csatában az ugros eliminandos esse, tehát a „magyarokat el kell pusztítani” felkiáltással hazánkra rontó nyugati csapatokat rommá zúzó Árpád lovasai? Ha nincsenek olyan bátran küzdő vitézek, mi nt a hadak villámának, a törökök rémének, a nándorfehérvári diadal hősének, Hunyadinak katonái, akiknek kereszt volt a hitük és kard a becsületük? Ha nincsenek Bocskai vad hajdúi, Thököly és Rákóczi