Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
107 nemzetközi menekültügyi normát elfogadta. Ez ugyanakkor egy vélelem, amelye t, ha az ottani helyzet, a körülmények változása szükségessé teszi, felül lehet vizsgálni. Amennyiben az érintett közvetlenül olyan országból lépi át illegálisan a határt, ahol az élete nincs veszélyben, az illegális határátlépés minden nemzetközi egyezmén y értelmében - ideértve a genfi konvenció 33. cikkét - szankcionálható. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Javaslataink az előbb említett elvek mentén kívánják kezelni a helyzetet az alábbiak szerint. A menekültügyi sztenderdekből és a dublini rendszerből fakadó kötelezettségekről sokat hallottunk már, és magunk is hangsúlyoztuk ezek fontosságát. Ugyanakkor kevesebb szó esik arról, hogy ezen kötelezettségeinkkel egyidejűleg maradéktalanul meg kell felelnünk a schengeni elvárásoknak is. A schengeni szabályr endszer lényege az európai polgárok szabad mozgáshoz való jogának biztosításán túl a külső határok fokozott ellenőrzése, a tagállamokban élők biztonságának szavatolása érdekében. Nyilvánvaló az is, hogy az európai menekültügyi rendszer reformra szorul, ame lyen nemcsak Magyarország, hanem szinte mindegyik tagállam folyamatosan dolgozik. (10.10) A dublini rendszert és Schengent kizárólag egymásra tekintettel lehet értelmezni, erre figyelemmel törté nhet csak meg ezek reformja. Mindezen kötelezettségek teljesítésének eszközéül szolgál a most benyújtott törvényjavaslat azzal, hogy a kérelmezőket megillető nemzetközi egyezményekben és a közösségi jogban rögzített eljárási garanciák fenntartásával gyorsa bbá és hatékonyabbá teszi a menekültügyi hatósági és bírósági eljárásokat, a jogállamiság és az európai normák keretei között bővíti az ország határainak jogszerű védelméhez szükséges hatósági intézkedési lehetőségek körét, valamint szigorítja a menekültek szorult helyzetével gátlástalanul visszaélő embercsempészeket sújtó büntetőjogi szabályozást. A most előterjesztett módosítások tíz törvényt érintenek. A menekültügyi hatósági és bírósági eljárások gyorsabb és egyszerűbb, de a kérelmezők eljárási jogait t iszteletben tartó lefolytatását szolgálják a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításai. A határok védelmével kapcsolatos alkotmányos és európai uniós kötelezettségek teljesítését, a h atáron lefolytatandó hatósági eljárások hatékonyabb végrehajtását biztosítják az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, majd a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításai. Az embercsempészet elleni küzdelem, valamint az államhatár rendjének fenntartását segítik a büntető törvénykönyvről szóló törvény, valamint a büntetőeljá rásról szóló törvény módosításai. Mi a módosítások lényege, tisztelt hölgyeim és uraim? A menedékjogi törvény módosítása alapvetően a menekültügyi eljárások gyorsítását célozza. Egy, az alkalmazandó uniós szabályok által lehetővé tett speciális, úgynevezet t határon lefolytatott eljárást vezet be, az általános eljárási garanciák érintetlenül hagyása, valamint az olyan kiszolgáltatott személyek egyedi helyzetének figyelembevétele mellett, mint a kiskorúak, a kísérő nélküli kiskorúak és más, sajátos eljárást, gondoskodást igénylő személyek. A törvény az egészségügyi törvényben meghatározott egészségügyi válsághelyzet mintájára felhatalmazást ad a kormány részére, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, átmeneti időre az Országgyűlés Rendé szeti bizottságának tájékoztatása mellett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdessen ki. Így az egészségügyi válsághelyzethez hasonlóan a törvényben meghatározott rendkívüli körülmények fennállása esetén különleges jogrend bevezetése nélkül is le hetővé teszi olyan intézkedések megtételét, amelyek csak az állam és az önkormányzatok feladatellátását érintik, és garanciális rendelkezések korlátai között csak addig terjedhetnek, ameddig az ilyen támogatottságot igénylő törvényben az Alaptörvény alapjá n elfogadható. Ilyen válsághelyzetben a törvény kötelező kártalanítás ellenében biztosítja az ideiglenes igénybevétel lehetőségét állami vagy önkormányzati tulajdonra, magántulajdonra nem,
