Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 12. hétfő (105. szám) - Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyúj... - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1032 sem az általános vita során, sem most nem tisztelt meg minket azzal, hogy megjelenjen itt. 17 perce lenne, hogy esetleg hozzászóljon és elmondja, hogy mik az ő tervei ezzel az új minisztériummal, megpróbálja meggyőzni az ellenzé ket arról, hogy esetleg támogassák ezt a törvényt, de Rogán Antal nem volt itt, sőt látványosan távozott, amikor ennek a törvénynek a vitája elkezdődött, úgy az általános vitánál, mint most is. Gondolom, majd azért szavazni be fog jönni, és meg fogja szava zni saját magát arra, hogy miniszter legyen. Ebből látszik egyébként, és lemérhető az az arrogancia, hogy mi mindent megtehetünk, és mondhattok bármit, akármit csinálhattok, mi akkor is megszavazzuk azt, amit mi szeretnénk; az az arrogancia, ami az önök ko rmányzását jellemzi az elmúlt időszakban is. Ennyire érdekli önöket egyébként az ellenzék véleménye, és ennyire konstruktívak önök, ennyire lehetett önökkel együtt dolgozni az elmúlt öt évben is, mint ahogy most itt ez tapasztalható Rogán Antal eltűnésével kapcsolatosan. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Gúr Nándor képviselő úr, MSZPképviselőcsoport. Öné a szó. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök ú r. Arcpirítónak tartom azt, amit önök csinálnak. Nem vitatom el azt, hogy a kormánynak joga, lehetősége és felelőssége is nyilván a saját maga strukturális rendszerét kialakítani. Ezt nem elvitatva, mégis azt kell hogy mondjam, hogy arcpirító. Arcpirító az ért, mert nem arról szól a történet, hogy egy stratégiai, az emberek érdekét szolgáló cél alapján megrajzolva születik valami a kormányzat berkein belül, hanem arról szól a történet, hogy van két ember, aki nem ért szót egymással, jelesül ugye, tudjuk nagy on jól: Lázár Jánosról és Rogán Antalról van szó, nem értenek szót egymással, hát akkor mit tegyünk, csináljunk mind a kettőnek egyegy minisztériumot. Ráadásul, amit Bárándy Gergely képviselőtársam elmondott, hogy azon belül még a szabályozás rendszerét s em tudják normálisan előkészíteni, mert gyakorlatilag a majdani újdonsült kinevezendő új miniszternek a hatókörébe tartozó államtitkárát, az egyik államtitkárát közvetlenül nem is ő felügyeli; a miniszterelnökhöz rendelik. Gyakorlatilag egyrészt megemelik, másrészt porba tiporják. A legnagyobb problémát én ott látom ennek a történetnek a kapcsán, hogy - mondom - míg a szabadságfok megvan önöknek abban, hogy hogyan és miképpen rendezik strukturálisan a történetet, addig bármilyen, a saját frakciójukon belül lévő ellentétek feloldására használják azt, hogy minisztériumokat hívjanak életre, bársonyszéket tegyenek bárki alá. Ez szerintem nem Magyarország érdekét szolgálja, és arroganciát is mutat. Arroganciát is mutat, mert ezzel azt üzenik mindenkinek, nemcsak a parlamenti pártoknak, hanem az egész országnak, hogy mondhattok ti bármit, csinálhattok ti bármit, mi úgyis azt csinálunk, amit mi akarunk. Ebben a kérdéskörben az ellenzék védekezését meg sem akarták hallani, meg sem akarták hallgatni. Ha volt véleménye az ellenzéknek, azokat csípőből utasították el, vagy még arra sem vették a fáradságot, hogy érdemi elutasítási okokat, indokokat sorakoztassanak fel. Nem kell túlragozni ezt a történetet. Ha megnézzük azt, hogy mondjuk, költségvetési oldalról hogyan támas ztották meg ezt a gondolkodást, amit életre akarnak hívni, akkor teljesen világosan és tisztán látszik, hogy sehogyan. A törvényhez illesztetten a költségvetésben egy négy és fél soros általános indoklást meg egy másik négy és fél soros részletes indoklást tettek. Mind a két négy és fél sor szó szerint megegyező egymással egyébként, az általános és a részletes indoklás is, amelyben kifejtik, hogy majd a költségvetési hátterét, a forrását - persze joguk van hozzá - majd a kormány el fogja dönteni. Még esélyt sem adnak arra, hogy a Parlament falai között láthatóvá tegyék, megmutassák, megvitassák azt, hogy ezen feladat ellátására milyen forrásokat összpontosítanak; miközben más