Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 6. hétfő (94. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés Szabad Györgyről, az Országgyűlés volt elnökéről
979 (9.21 óra - Elnök: Kövér László Jegyzők: Szűcs Lajos és Gúr Nándor) Az ülés megnyitása ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vez ető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés nyári 5. rendkívüli ülését megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Gúr Nándor jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm kedv es vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Megemlékezés Szabad Györgyről, az Országgyűlés volt elnökéről Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés elnökeként nekem adatott meg az a szomorú köt elesség és kegyelem, hogy megemlékezzek az életének 91. esztendejében, 2015. július 3án elhunyt Szabad Györgyről , az Országgyűlés egykori elnökéről. Szabad György Széchenyidíjas történész, akadémikus, az 1990ben megalakult első szabadon választott Orszá ggyűlés elnökének életútja a XX. század történelmének hű lenyomata. 1924. augusztus 4én született a trianoni békediktátum által Romániához csatolt Aradon, nyolc évvel később családjával Budapestre költözött. A II. világháború alatt munkaszolgálatra hívták be, ahonnan megszökött, majd a nyilas uralom alatt bujkálni kényszerült. 1945 januárjában a Független Kisgazdapárt tagja lett, de egy év múlva, miután az 1945ös választásokat megnyerő pártnak a szovjetek nyomására koalícióra kellett lépnie a kommunista p árttal, majd a kommunista párt nyomására húsz képviselőjét ki kellett zárnia, 1946 tavaszán kilépett a pártból. Diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem – levéltár szakán 1950ben szerezte meg. Az 1956os forradalom idején a bölcsészkari, illetv e a történész forradalmi bizottság tagjává választották. 1954től tanított az ELTE új- és legújabbkori magyar történeti tanszékén, innen vonult nyugdíjba 1994ben mint a történettudományok doktora és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szabad György a Magyar Demokrata Fórum alapító tagjaként a rendszerváltozás meghatározó alakja volt. Részt vett a lakiteleki találkozón, az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, és közreműködött a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon. A XIX. századi magyar polgári átalakulás történetírója a XX. századi magyar rendszerváltozás aktív formálójává vált. Tevékenyen részt vett a demokratikus jogállami intézményrendszer kialakításában, hatalmas tudásával hozzájárult a többpárti demokráciába történő békés átmenet közjogi k érdéseinek tisztázásához. 1990. május 2án Szabad György lett az első szabadon választott Országgyűlés alelnöke, akit ideiglenesen a házelnöki teendők ellátásával bíztak meg. Három hónappal később házelnökké választották. Képviselői felszólalásait bravúros retorikai fordulatai tették emlékezetessé, mindenkor történelmi háttérbe ágyazott érvelése a jelen folyamatainak megértését tette egyértelművé. Házelnökként a magyar parlamentarizmus történetének átfogó ismeretét kamatoztatta, segített képviselőtársainak eligazodni a törvényalkotás útvesztőiben. Az 1994es választásokat követően az ellenzékbe szorult MDF parlamenti képviselőjeként foglalta el helyét ezekben a padsorokban, majd két évvel később az újonnan alakult Magyar Demokrata Néppárthoz csatlakozott. 20 01ben visszavonult az aktív politizálástól. 1990. augusztus 3án, házelnökké választásakor ezt mondta: „Én
