Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 3. péntek (93. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
971 Szövets égéből is. Egész életében nyíltan vallotta istenhitét, világnézeti és erkölcsi hovatartozását. Fekete István azonos nevű fia az 1956os forradalomban való szerepe miatt el is hagyta az országot, és ő, tehát a fia úgy ítélte meg, hogy az apja írásaiból kiér ződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított vezetés, irodalmi vezetés szemében, ezért próbálták munkásság át kicsinyíteni, elhallgattatni, pusztán ifjúsági regényírónak titulálni. Valóban, az irodalmi életben nem nagyságának megfelelően kezelték. Könyveit ugyan kiadták, és az olvasók között ezek népszerűek is voltak, de több regényéből hiába készült sikeres fi lm, így a Bogáncs, a Tüskevár és rajzfilmen a Vuk, de politikai okokból például több lexikonban hiányosan vagy egyáltalán nem szerepelt. És bizony ma is, míg Prágában például egymást érik a Kisvakondot ábrázoló kabalák, kulcstartók, pólók és hasonlók, addi g a hazánkba látogató turista nem is találkozik a Vukkal. Sőt, már a magyar gyerekek sem ezen nőnek fel. Itt az Országgyűlésben pedig a XXI. századi pártok megjelenéséig kellett várni, hogy valaki megemlékezzen Fekete Istvánról. Először Ferenczi Gábor képv iselőtársam, frakciótársam 2010. október 26án méltatta őt, idézve 1956tal kapcsolatban is a kiváló írót. Aztán Fekete István halálának tavalyi 44. évfordulóján pedig Sallai Róbert Benedek LMPs képviselő szólt napirend után. S hadd zárjam beszédemet hozz á hasonlóan én is Fekete István soraival: „Kerestem az utat, sirattam a tájat, a patakot, a poros utcát, a nádast, a cserszagú erdőt, mindent, de nem találtam kibúvót, és nem vettem észre, hogy közben megtaláltam a hazámat.” Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett ugyancsak a Jobbik képviselőcsoportjából Lukács László György képviselő úr: „A Semmelweisnapi egészségügyi demokrá…, demonstráció üzenete” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, jól botlott meg elnök úr nyelve, amikor demokráciáról beszélt, hiszen a demokrácia egyik eleme az a demonstráció, amelyet egyébként nagyo n szépen mutatott nekünk a szerdai nap, amikor végül is az ápolói tavasznak hívott kezdeményezés ápolói nyárrá hajlott, illetve abba ért. Ugyanis a szerdai napon történt az, hogy ismét nem sajnálva saját lehetőségeiket, szabad idejüket, a Semmelweisnap al kalmából, ami az egészségügynek egyébként egy ünnepnap és munkaszüneti nap ez az egészségügyi dolgozóknak, tehát nem sajnálva idejüket, nem ünnepelni, hanem demonstrálni jöttek föl az egészségügyi szakdolgozók Budapestre. Két helyen is demonstráltak. Ez a két hely egyrészt a József nádor tér, másrészt itt, a Kossuth téren is megjelentek a demonstrálók. De miért is jöttek? Az ápolói tavasz május 12én csúcsosodott ki, amikor is az életpályaköveteléseikről, a bérről, illetve az egészségügyi államtitkárságba n való képviseletükről beszéltek, és annak adtak hangot, hogy ezekben fejlődésre vár mindenképpen a terület, és mindenképpen a kormánynak be kell avatkoznia, hogy ezeket a területeket fejlessze. Úgy tűnik, azóta - és ezért indokolt talán ez a második demon strációs hullám is - előrelépés ezekben a kérdésekben nem volt. A szerdai napon tehát két helyszínen, a Jászai Mari térről indulva a Kossuth térre a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara demonstrált, míg a József nádor térről indulva demonstráltak az Akc iószövetséghez tartozói egészségügyi dolgozók. De egyébként ebben az időpontban nemcsak demonstráltak, hanem például a Jobbik ifjúsági tagozata országszerte figyelmeztette a járókelőket is arra, hogy milyen munkát végeznek az egészségügyi dolgozók, és aszf altrajz formájában megköszönte az egészségügyi szakdolgozóknak, de a szociális dolgozóknak, a szociális ágazatban dolgozó valamennyi munkavállalónak azt a mindennapi áldozatos munkát, amellyel az ágazatban dolgoznak. Egyébként ez az akció egy
