Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 3. péntek (93. szám) - A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
965 Bank gyakorolja a tulajdonjogot, ami nagyon fontos a későbbiek szempontjából, a szakmai felügyeletét pedig a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal látja e l. Ez a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó a tervek szerint a földgázpiacon kezdi meg a tevékenységét, és nyilvánvaló, hogy ehhez az ágazati szabály módosítása szükséges. Mit mond ki a jogszabály, illetve a kormánydöntés, ami létrehozza ezt az adatfeldolgoz ó szervet? Azt mondja, hogy az ágazati szereplők összehangolatlan, kevésbé átlátható mérési és elszámolási tevékenységét átláthatóbbá, egyszerűbbé és egységessé teszi, a tervek szerint napi szintű, pontos adatcserén keresztül szolgáltat megbízható műszaki és fogyasztási információkat a közműszektor aktuális működéséről az összes piaci szereplőnek. Önmagukban ezek így leírva nagyon jól hangzanak, és egy adatgyűjtés, amennyiben annak a célja valóban a rendszer működésének hatékonyabbá tétele, nem feltétlenül rossz, tehát ebben akár vitába is szállnék szocialista képviselőtársammal. Azonban a kormányzat vagy az eddigi kormányzatok működéséből adódóan valóban mindig valamiféle háttérszándékot kell hogy keressünk, ha egy ilyen horderejű javaslat jön létre, vagy e gy ilyen szervezet hoznak létre önök kormánydöntés által. Hogy miért? Az információ, az adat ma egy óriási nagy érték, egy piaci érték, amelyet természetesen fel lehet pozitív és kevésbé pozitív célokra is használni, és mindig az fogalmazódik meg ilyenkor a képviselőben, különösen, ha ellenzéki képviselő, hogy vajon hogyan tudnak önök majd ezzel visszaélni, és hogyan tudják ezt esetleg a kormány mögött álló, az energetikai szektorban tevékenykedő háttérvállalkozások előnyére fordítani. Nyilvánvaló, hogy azo k az információk aranyat érnek a földgázpiacon, amelyek a földgázelosztás, a fogyasztás rendszerében napi szintű adatokat szolgáltatnak arról, hogy milyenek is a fogyasztói szokások, és milyenek azok a mennyiségek az egyes időszakokban, amelyek elosztásra és felhasználásra kerülnek. Ezeket a szolgáltatásokat, ezeket az adatgyűjtéseket jelenleg a rendszerüzemeltetők végzik. Ez nem feltétlenül jó, valóban nem tesz lehetővé egy egységes elbírálást. A kormány szerint a tiszta piaci versenyhelyzet érdekében tet t fontos lépés ez; megint csak azt mondom, hogy valóban lehetne az is, tiszta piaci versenyhelyzetet is teremthetne, ha a kormány tevékenységét nem olyan vállalatcsoportok meg olyan ügyek kísérnék, mint a MET Holding földgázügye vagy más egyéb energiaszolg áltatók ügyei, amelyek folyamatosan időről időre előjönnek a kormány tevékenységével kapcsolatban, és már eleve szkeptikussá teszik az ellenzéki országgyűlési képviselőt, amikor egy ilyen tevékenységet lát, hogy egy ilyen adatgyűjtő szervezetet hoznak önök létre. Kérdés, igen, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal alkalmas volna vagy nem volna alkalmas ennek a feladatnak az ellátására, szakmailag kellene megítélni, hogy kellette egy önálló szervet erre létrehozni, ez a szerv pedig megfelel ően függetlene, ahogy az itt le van írva. Az, hogy a korrekciós elszámolási eljárás lefolytatására transzparens és reprodukálható elszámolást hozzunk létre, valóban egy üdvözlendő cél volna. Arra pedig, hogy egy független, piaci érdekektől mentes központi adatgyűjtő engedélyes végezze ezeket: természetesen mindenki azt szeretné, ha ezek átláthatóan, transzparens és független módon történnének. De Magyarországon azért ez a gyakorlat nem annyira jellemző, hogy ezek a rendszerek valóban így működjenek. Most a földgázpiacra egy kicsit kitérve: itt a fideszes vezérszónok is megemlítette az ellátási oldalt. Most már nagyrészt orosz gáztól függ Magyarország, körülbelül 20 százaléknyi a felhasználásban a saját kitermelésünk, a többi 80 százalékot importáljuk, annak is a túlnyomó többségét Oroszországból. Az utóbbi időben számtalanszor beszéltünk arról itt a parlamentben, hogy milyen problémák fenyegetnek minket a gázellátásunk kapcsán. Először Oroszország visszalépett a Déli Áramlatgázvezeték megvalósításától, után a vagy ezzel egyidejűleg bejelentette, hogy 2018 után nem fog Ukrajnán keresztül gáz juttatni Európába, ezért mintegy az Európai Unióra a tolta a felelősséget, hogy alternatív gázvezetékeket építsen vagy dolgozzon ki; amit ő megtett, az a
