Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 3. péntek (93. szám) - A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - RIZ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
962 tőketar talékkal rendelkező, az MFB Zrt. tulajdonába tartozó Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. - ennek rövidített neve a KAF - tevékenységére vonatkozó szabályokat épít be a földgázellátásról szóló törvénybe. A törvényjavaslat elsődleges célja a kormányzati i ndoklás szerint, ahogy most is hallhattuk, egy olyan adatgyűjtő és adatfeldolgozó, továbbá elosztórendszeri elszámolási feladatok ellátásában közreműködő rendszer létrehozása, amely átláthatóvá és ellenőrizhetővé tenné az elosztói elszámolások rendjét. A t örvényjavaslat szerint új engedélyköteles tevékenységként nevesíti a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetését és a tevékenység végzéséért új rendszerhasználati díjat, úgynevezett elszámolási díjat vezet be. (Az elnöki széket dr. Latorcai Ján os, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A törvényjavaslat indoklása szerint a cél a földgázelosztórendszeri elszámolások alapját képező mennyiségi felosztás, egy független, piaci érdekektől mentes központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes létrehozása jogszabályban meghatározott módon. Álláspontunk szerint, míg az a probléma, amelyet az államtitkár asszony is felvetett, valós és azzal foglalkozni kell, de ennek a javaslatnak a törvényben és az indoklásban megf ogalmazott indokokon kívül és azon túlmutató valódi célja, hogy a kormány és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alatt létrejöjjön egy olyan adatbázis, amelyből gyakorlatilag mindenkinek, minden természetes és jogi személynek a föld gázhasználati adatai naprakészen rendelkezésre állnak majd. A rendszerüzemeltetők, szállítási rendszerüzemeltetők, elosztók, tárolók arra lesznek kötelezve, hogy a saját adatbázisaikat, nyilvántartásaikat elektronikus úton kössék össze az állami KAFfal, a z adatkezelő központtal, sőt kereskedőváltáshoz is szükséges lesz ennek az adatkezelő központnak történő bejelentés. Mindez álláspontunk szerint egy olyan orwelli világot idézhet, már csak egy lépésre vagyunk ettől, ahol az államnak arról is meglehetősen p ontos adata lesz, hogy melyik családban hány órakor fürdetik majd a gyermeket, hiszen ha gázzal melegítik a vizet, akkor ennek a fogyasztási tételnek is meg kell jelennie ebben az adatbázisban. Az elosztók és a kereskedők közötti elszámolások rendjével kap csolatban, amely valós probléma és tárgyalásos úton eddig nem sikerült rendezni, ahogy már említettem, a törvényjavaslat szerinti megoldás költségei, amely ebből a szempontból közpénz, hiszen eddig közel 3 milliárd forintot tett be az állam ebbe a cégbe, t ehát ezek a költségek nem állnak arányban azzal a haszonnal, amit el kívánnak érni, hiszen itt 3 milliárd forint közpénzről van szó. Ezenkívül a 2017. január 1jén hatályba lépő 100/A. § (2) bekezdése alapján felszerelendő távmérési eszközökkel az elosztói elszámolási problémák gyakorlatilag megszűnnek, ezért sem érthető, hogy mi a valós célja akkor ennek a jogszabálynak, hacsak nem az, hogy olyan adatokhoz kíván hozzáférni ez az adatkezelő, illetve a magyar kormány, amely eddig nem állt rendelkezésére. Ráa dásul az elosztói elszámolásokkal kapcsolatos vitás ügyek megoldására álláspontunk szerint a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal is alkalmas lehet, tehát nem kellett volna ehhez létrehozni egy új szervezetet. (12.00) A KAF egyelőre nem végez re ndszerüzemeltetési és rendszerirányítási feladatokat, de gyakorlatilag minden ehhez szükséges adattal rendelkezni fog. Ez lehet még egy olyan következő lépés, egy következő cél, hogy rendszerüzemeltető és rendszerirányítási feladatot ellátó szerv is lehes sen ez a cég. Mindez álláspontunk szerint ellentétes lehet az uniós szabályokkal. A törvényjavaslat a KAF fő feladatairól szól, vagyis lesznek neki más feladatai is, de ezek nem ismertek, így jogalkotási szempontból is problémás, hiszen az összes feladatát törvényben kellene meghatározni, de jelen esetben ezt a jogszabályban nem látjuk.
