Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 3. péntek (93. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2014. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
949 Az általános vitában is elhangzott, melyek azok a pontok, amely ek miatt a pártok általában támogatják és elfogadják ezt a jelentést, és mi az, amivel mi nem értünk egyet. Alapvetően azzal, hogy a legfontosabb társadalmi problémák nem kerülnek nyilvánosságra, illetve nem megfelelően, nem valós megállapításokként kerüln ek bele a bizottsági jelentésekbe. Az általános vitában is felsoroltam, hogy melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyekkel nem tudunk egyetérteni. Szaladjunk rajta végig példálózó jelleggel! Az egészségügyben számtalan probléma van. Mik a legfontosabba k? Egyrészt kórházak bezárásáról, ágyszámcsökkentésről, sok hónapos, adott esetben éves várólistákról beszélhetünk. Azt vártuk, hogy feltűnjön az ezekkel kapcsolatos probléma. A beteg gyógyuláshoz való joga sérül ezekben az esetekben. Azt látjuk, hogy bizo nyos részeknek nem megfelelő az egészségügyi ellátása, azokon a területeken, ahol megszüntetnek egyegy fajta kórházi ellátási csoportot, ami bekerül megyei szintre. Mi ezek leírását várjuk, ezzel szemben a jelentés azt írja, hogy a betegjogok kevésbé sérü ltek, mint az előző években, kevesebb a betegjogi panasz. Azt látom, hogy nem a valós problémákra világít rá a jelentés ezen a területen. De nézzük az oktatás problémáját! Az érthető, hogy az ombudsmani jelentés elsősorban a kisebbségek iskolai oktatásával foglalkozik, de én azt gondolom, hogy ebbe azért másnak is bele kellett volna férnie, például a KLIK problémájának, annak, hogy milyen problémákat okoz az oktatási rendszerben ez az átszervezés, bele kellett volna kerülni az integrált oktatás problémájána k, bele kellett volna kerülni a tankönyvellátás problémájának, annak, hogy a gyerekeknek szeptemberben általában még nincs tankönyvük, vagy a fele tantárgyból nincs tankönyvük. De említhetném azt is, hogy mivel meghatározott összegkeret van arra, hogy menn yiből kell kijönni a tankönyveknek, amibe azonban nem férnek bele, ezért a gyerekek csak az interneten férhetnek hozzá bizonyos tankönyvekhez, vagy úgy, hogy maguknak fénymásolják vagy maguknak nyomtatják ki. Ezzel a gyermekeknek az oktatáshoz való joga sé rül, méghozzá súlyosan. Ezek szintén nem kerültek bele a jelentésbe, és a mi álláspontunk szerint ez hiányzik. Kiemelkedő területe van a jelentésben a szegénység okai vizsgálatának. Azokkal a megállapításokkal egyáltalán nem tudunk egyetérteni, amelyek a j elentésben szerepelnek. A jelentés elsősorban a cigány lakosság szegénységét vizsgálja. Idézem, hogy mik ennek az okai. Olyan megállapításai vannak az ombudsmani jelentésnek, hogy „az intézményes diszkrimináció jelensége figyelhető meg”, „a mindennapi gyak orlatban megjelenő társadalmi előítéletesség”, „a roma lakosságot sújtó kirekesztő jellegű gondolkodásmód”. Az ombudsmani jelentés ezekben látja a cigány lakosság szegénységének az okait. Nem azzal foglalkozik, hogy milyen társadalmi problémái vannak, hogy a családból mit hoz, milyen képet kap, milyen mintát hordoz az a család, amelyben a gyermek felnő. Nem ezeket nézi, hanem olyan megállapításai vannak, hogy diszkrimináció, társadalmi előítéletesség, kirekesztés s a többi. Ezzel sem tudunk egyetérteni. Azt án fontos hiányosság az, amire a bizottsági ülésen a vita során felhívtuk a figyelmet, hogy az alaptörvényi módosításoknak, illetve a 201014 közötti jogszabálymódosításoknak köszönhetően nincs meg az egyénnek az a joga, hogy Alkotmánybírósághoz fordulhas son abban az esetben, ha törvénysértő, jogszabálysértő lenne egy új jogszabály. (11.00) Megszűnt ez a joga az országgyűlési képviselőnek is. De ez a lehetőség odakerült az alapvető jogok biztosához. Azt gondolnánk, hogy sorozatosan kellene az ombudsmannak benyújtani az ezzel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmeket az Alkotmánybírósághoz, amikor csorbul az egyének valamilyen olyan joga, és egy jogszabály más jogszabályba ütközik. Ebben az esetben sorozatosan kellene indítani a kereseteket. Nyilván tudjuk jól, hogy csak az Országgyűlés 25 százalékának együttes aláírásával lehet ilyet kezdeményezni; az Országgyűlés tagjai, képviselői önállóan ilyet nem kezdeményezhetnek. Tehát ő lenne az elsődleges fórum, akinek ezt fel kellene vállalnia, akinek ebben tevékenyke dnie kellene. Láthatjuk, hogy ez nem történt meg.
