Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 3. péntek (93. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
930 embereknek nagyobb biztonságot jelent ez a törvényjavaslat, ezért fontos a KDNP törvényjavaslata. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszö nöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyüre Csaba képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „Emberhez méltó életet Magyarországon!” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. DR. GYÜRE CSABA ( Jobbik ): Kösz önöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A múlt héten került nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal 2014. évi adatait felölelő létminimumkiadvány, amelynek megjelentetéséhez egy össztársadalmi felháborodást kiváltó be jelentés is társult. A KSH elnökhelyettese ugyanis arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy ezzel a kiadvánnyal a Központi Statisztikai Hivatal befejezi a jelenlegi módszeren alapuló létminimumszámítás publikálását. Helyette új névvel és új tartalommal t ervezi a mai magyar társadalomra szerinte relevánsabb abszolút szegénységi mutató kifejlesztését. A létminimumszámítást a KSH mind ez idáig éves rendszerességgel végezte. A számítások eredményeiről 1995től évenként Létminimum címmel kiadványt jelentetett meg. A jelenleg alkalmazott módszertan több mint 20 éves múltra tekint vissza, nemzetközi szakirodalmon és széles társadalmi egyeztetésen alapul. A távolabbi múltba visszatekintve azonban azt láthatjuk, hogy hazánkban az I. világháború éveitől kezdve állí tottak össze és publikáltak fogyasztói kosár segítségével létfenntartásiköltségadatokat. Különösen felháborító mindezek alapján, hogy több mint 100 éves múltra visszavezethető adatszolgáltatást szüntet meg a hivatal ezzel a botrányt okozó lépésével. Az ellenzéki pártok és az egyes kutatók a KSH függetlenségének megdőlését látják a lépés mögött, azt feltételezve, hogy a hivatal szakemberei a kormány nyomására szüntetik meg ezt a szegénységi mutatót. A Jobbik szerint is politikai döntés állhat a háttérben, mivel a kormány számára igencsak kellemetlen az elkeserítő adatokkal szembesülni a forradalmi kormányzás hevében. Be kell ugyanis látni, hogy a kormányzati sikerpropagandába nehezen illeszthető bele a 4 millió szegénységgel küzdő ember képe. Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese szerint azonban kizárólag szakmai szempontok szerint döntöttek úgy, hogy ebben a formában nem jelentetik meg többet a kiadványt. Állítása szerint a mutatót azért kell megszüntetni, mert valójában nem is létminimumot mér, hanem a tisz tes, szerény megélhetés szintjét. Szakmai szempontból tehát szerintük nem alkalmas a szegénység mérésére, a létrejött adatok alkalmatlanok arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljanak. Mindezt tetézve hozzátette, hogy maga az elnevezés sem tü krözi a mutató valódi tartalmát. Véleménye szerint a felhasználók mást értenek mögötte, mint az a módszertanból következne. A létminimum ugyanis valójában nem szegénységi küszöb, ha sokan, szerintük tévesen, így is értelmezték. Ezzel szemben mi a valóság? A magyar lakosság, tisztelt Országgyűlés, pontosan azt érti a kifejezés alatt, amit az a valóságban jelent. A létminimum ugyanis olyan értékösszeget jelöl, ami a szükségletek minimális, társadalmilag még éppen elfogadható szintjét számszerűsíti a mindenkor i fogyasztói árakon. Ez a szint igen szerény. Jellemzője, hogy csak alapvető szükségletek kielégítésére nyújt lehetőséget, és csupán a hónapról hónapra éléshez elegendő. Egy kisebb rendkívüli kiadás vagy jövedelemkiesés is akadályozza a szükségletek kielég ítését. A létminimumot el nem érő jövedelem tehát az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés. Le kell szögeznünk, nem a mutató hibája, hogy 10ből 4 magyar szerepel a létminimum alatti jövedelemből élők között. Összességében tehá t kijelenthetjük, hogy a kormány nem keres valódi válaszokat a szegénység megszüntetésére, a leszakadt régiókban élők megmentésére. Szegénységi politikájuk csupán arra szorítkozik, hogy statisztikai adatokkal igyekeznek palástolni a negatív irányt
