Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. július 3. péntek (93. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
923 Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemm el kíséri munkánkat. Napirenden kívüli felszólalók: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMPképviselőcsoport: „A tüneti kezelés nem oldja meg a problémát” címmel. Megadom a szót a képviselő asszonynak. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Manapság másról se hallani, mint a bevándorlás, migráció problémájáról. Erre ráerősít a borzasztó pénzeket értelmetlen plaká tkampányra szóró kormánypropaganda is. De valójában korunk egyik nagy válságjelenségével állunk szemben. Az ENSZ aktuális jelentése is rámutat, a második világháború óta még sosem kényszerült rá ennyi ember, hogy elhagyja otthonát. Világszerte 60 millióan lettek földönfutók, a legritkább esetben saját elhatározásukból. A kormány kapkodó intézkedésekkel és hangzatos kijelentésekkel inkább a hangulatkeltésre törekszik, semmint a megoldásra. Tisztelt Képviselőtársaim! Fel kell tenni a kérdést, ha igazi megoldá st és nem csak tüneti kezelést akarunk, hogy milyen mélyreható okok idézik elő a migrációt. Négy tényezőre mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet: a túlnépesedésre, a tömegeket szegénységben tartó világgazdasági rendszer tarthatatlan voltára, a katona i beavatkozásokra és nem utolsósorban az éghajlatváltozásra. A Föld népessége naponta több mint 200 ezer fővel gyarapszik. Naponta ennyi új éhes száj kér ételt, tiszta ivóvizet, lakhatást, igényel energiát, fogyasztási cikkeket, oktatási, egészségügyi és s zociális ellátást. Az erőforrások kizsákmányolására építő hamis nyugati modell, ami a példakép; az iparosítás, az eldobható termékek tömeggyártása, a legpazarolóbb közlekedési megoldások. Nem csoda, hogy míg a XX. században a népesség 4,3szorosára nőtt, a ddig az energiaigény és a tápláléknak felnevelt élő állatok száma megtízszereződött. A vízfogyasztás is kilencszeresére emelkedett. Ez a folyamat a klímaváltozás és a környezetszennyezés miatt egyre romló természeti adottságok közepette folytatódik, sőt, g yorsul. Nem túlzás kijelenteni, hogy az emberiség előtt álló legfontosabb kihívás, hogy megtanuljunk spórolni; spórolni az energiával, a vízzel, az élelmiszerrel. Tartós, javítható és lehetőség szerint helyben előállított termékek vásárlására kell visszasz oknunk, ahogyan az még nagyszüleink idejében magától értetődő volt. Ehhez persze elkerülhetetlen a globális gazdaságipénzügyi rendszer reformja is. Ma rabszolgamunkával fillérekért állítják elő a divatos termékeket nyomorgó országokban, csak azért, hogy e gykét hónap után már elavuljanak, vagy egyszerűen csak megunják őket a szerencsésebb helyekre született gazdáik. Ebben a rendszerben a szegénység és a kilátástalanság, a velejáró politikai és katonai konfliktusok elkerülhetetlenek. A nyugati világ túlfogy asztásra épített kényelmének az ára több milliárd embertársunk kizsákmányolása. Ezt mi igazán jól tudjuk, hiszen Magyarország gazdaságilag is a két világ határán fekszik, a rendszer mindkét arcát láthatjuk. De a fejlett társadalmakban is csupán a népesség szupergazdag 1 százaléka tekinthető valódi nyertesnek. A neoliberális piaci logika NyugatEurópában, ÉszakAmerikában is rombolja a társadalom finom szövetét. Meg kell fékeznünk ezt a folyamatot. Vissza kell állítani a munka és a kereskedelem közötti éssz erű egyensúlyt, hogy mindenki részesedhessen a megtermelt javakból. Meg kell fékeznünk a katonai fölényt gazdaságipolitikai célok szolgálatában állító imperialista erőpolitikát is, jöjjön Nyugatról vagy Keletről. Az elmúlt 15 évben az egyik meggondolatlan háború érte a másikat. Úgy bombáztak szét országokat, hogy sokszor erre egyáltalán nem volt valós indok vagy felhatalmazás. De ami még fájóbb, az újjáépítéssel, a területek stabilizálásával nem tudtak vagy nem is akartak megbirkózni a felelősök.
