Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
906 spekulatív céllal túl sok adatot kér ki és ez nagyon leköti a hivatalt, akkor másoknak, akik ügyet intéznek, majd nem jut ügyintéző, akkor az ő tisztességes eljáráshoz való joguk sér ül. Azért nem biztos, hogy ez az Alkotmánybíróságon megállná a helyét. (Dr. Bárándy Gergely: Necces erősen!) Ezt azért tisztázzuk. Itt nem két alapjog egymás mellé állításáról van szó. Ha erről van szó, és nem tudja az adott hivatal ellátni a feladatát, me rt a feladata a közadatok kiadása is, akkor fel kell venni még egy munkaerőt, vagy még kettőt. Tehát a kettő nem állítható egymással szembe. (Tuzson Bence: Nem ez az alapfeladata!) De ugyanúgy feladata a közadatokhoz való hozzáférést megteremteni. Az, hogy most alapvetően engedélyek kiadásával foglalkozik, ugyanúgy feladata bizony és alkotmányos feladata, hogy kiadja ezeket az adatokat. Értem a logikát, hogy ne terheljük le túlságosan ezeket a szegény hivatalokat, vannak notórius adatkérők ezek szerint, aki k visszaélésszerűen igényelnek adatokat. Biztos van egykét eset, de nem ez a túlnyomó gyakorlat. Ezért javasoltam, hogy rakják fel az internetre. Ez ilyen egyszerű. Ha eltelik elég év és felrakom most is és jövőre is, meg azután is, és már tíz évre vissza menőleg fel lesz rakva az internetre, akkor azt lehet mondani, hogy ott van az interneten. Megértem, ha azokat a kötelezettségeiket nem teljesítik, hogy hozzák nyilvánosságra az adatokat, mert egyébként higgyék el, lehet, hogy önök nem tapasztalták ezt, én sajnos igen sok esetben, hogy olyan adatokat sem raknak fel az internetre, amit egyébként fel kellene. Számtalan esetben fordultam jómagam is és önkormányzati képviselőnk is olyan adatért, amit, mondjuk, a törvény szerint nyilvánosságra kellett volna hozn i. Tehát nemcsak hogy közadat és betekintést kell engedni, hanem fel kellett volna rakni az internetre. Ezt nem tették meg, és ezért kellett egy kérvényt beadni és utána adott esetben pereskedni. Tehát rossz irányba indulunk el. Használjuk ki a digitális k or vívmányait! Nem tegnap találták ki az internetet egyébként. Tehát már 510 évre visszamenőleg is fenn kellene lenniük ezeknek az adatoknak. Ez rossz gyakorlat, ha azt próbáljuk megteremteni, hogy majd eldöntik, mit raknak fel, mit nem raknak fel, mi a d öntéselőkészítés, mi nem, mennyibe kerül, hogy kiadják. Ezek ugyanúgy gátak. Ezek ugyanúgy gátak és bár nem szeretnék európai uniós jogi példákat hozni erre, de ebben az esetben a lényeg az, hogy az európai jogfejlődésben ismertek azok a szabályozások, hog y formálisan valami megfelel a jognak, de egyébként gátolja annak a megfelelő módon való végrehajtását. Gátolja, hiszen olyan akadályokat gördítenek, hogy akkor még egy fellebbezést kell írni, el kell menni bíróságra, ügyvédet kell fogadni, pluszpénzt bele kell feccölni, és a végén lehet, hogy megkapja ezeket az adatokat. Ha valaki ezt az eljárást végigfolytatja, végigpereskedi, akkor lehet, hogy megkaphatja, de ezt egy átlag állampolgár nem fogja megtenni, inkább legyint egyet, és azt mondja, hogy akkor in kább hagyjuk az egészet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Több jelentkezőt nem látok a képernyőn. Megkérdezem, hogy kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! Az összevont vitát lezárom, és megadom a szót az előterjesztőnek, Répássy Róbert államtitkár úrnak. Tízperces időkeret áll a rendelkezésére. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Örü lök annak, hogy többékevésbé, inkább többé, mint kevésbé tárgyilagos vitát tudtunk folytatni erről a törvényjavaslatról. Igyekszem, hogy most sem a politikai vágyaikra válaszoljak, de azért egy mondatot hadd mondhassak. Józsa képviselő úrral teljesen egye tértek abban, hogy például az állami szervek által megrendelt szerzői művek a közjót szolgálják, ezért az lenne célszerű, hogy ezeket a szerzői műveket meg lehessen ismerni. De éppen az önök kormányzásának egyik kirívó példája volt bizonyos Ron Werbernek a tanulmánya, amit először egyébként a döntéselőkészítő iratra való hivatkozással nem adtak ki, utána pedig ellenzéki képviselőnek, többek között jómagamnak is betekintést engedélyeztek
