Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK:
899 tanulmány más által kerülne gazdasági célú felhasználásra. Ezért védi a szerzői művet a szerzői jogi törvény. Az anonim és ismételt adatigénylések ügyében is kritikák hangzott ak el, a legutolsó kritika éppen Schmuck Erzsébet jegyző asszonytól. Schmuck Erzsébet jegyző asszony azt mondta, mintegy - hogy is mondjam csak - nagy meglepetést keltő módon, hogy nem kell megválaszolni a javaslat elfogadása után az anonim adatkérést. Kin ek kellene megválaszolni az anonim adatkérést? Kinek küldjék el a választ, ha az adatkérés anonim? Tisztelt Képviselőtársaim! Az adatigénylő egyes minimális adatainak megadása eddig is szükségszerű volt, hiszen valakinek valamely elérhetőségére meg kell kü ldeni az igényelt adatokat. Az EU tagállamainak többségében is ugyanez a szabályozás, legalább a nevet és az elérhetőséget meg kell adni. Még inkább elengedhetetlen az adatigénylő adatainak kezelése, ha költségtérítés megfizetése szükséges. Az adatigénylőv el való kooperációhoz, tehát például a pontosításhoz, az adatigény pontosításához vagy a határidő meghosszabbításához elengedhetetlen ez, és a jogorvoslattal sem tud élni, aki nem adott meg nevet és elérhetőséget. Csak nevet és elérhetőségi adatot követel meg a szabályozás és semmi mást. Az ismételt adatigénylésre csak akkor nem kell választ adni, ha az azonos igénylőtől származik. Ezért is szükséges egyébként az adatok megadása. Ha a korábbi adatigénylést az adatkezelő elutasította, azzal szemben az adatig énylő bírósághoz fordulhatott. Ilyen esetekben sem indokolt a minden tekintetben azonos adatigénylés ismételt kezelése. (19.40) Tisztelt Képviselőtársaim! A titokfelügyeleti eljárással kapcsolatban is fogalmazódtak meg kritikák. A legfőbb kritika tulajdonk éppen úgy foglalható össze, hogy nem szünteti meg az Alkotmánybíróság által feltárt mulasztást a javaslat. Ezzel szemben az álláspontunk az, hogy a javaslat elfogadása esetén a kötelező, független intézmény általi tartalmi felülvizsgálat biztosí tott lesz a javaslat szerinti szabályozási modellben. Azon szervek fognak eljárni, amelyeknek a legtöbb tapasztalatuk van ebben, mármint a minősítésben, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a bíróság. Egyéb alkotmányossági kifogás okat én nehezen tudok értelmezni, ha nem jelölik meg azt, hogy önök szerint az Alaptörvény mely pontja sérülne. Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül arra hívom fel a figyelmet - ezt egyébként a bizottsági ülésen is megtettem , hogy a közérdekűadatigénylé s a jövőben is kettős kontroll alatt áll, egyrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz lehet fordulni panaszokkal, amennyiben a közérdekű adatok igénylése során az adatigénylő úgy ítéli meg, hogy neki sérülnek az információszabadsághoz fűződő jogai, és ennél még erősebb talán, hogy ugyanígy a bírósághoz fordulhatnak. Tehát a törvényjavaslat semmilyen változást nem hoz abban a rendben, hogy a közérdekű adatokat kezelő szerv és az adatigénylő közötti jogvitát végül is a bíróság fogja felol dani, és a bíróság kötelezheti a közérdekű adatot birtokló szervezetet arra, hogy kiadja ezeket a közérdekű adatokat. Képviselőtársaim, az nem jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog csorbulását, ha húszezer oldalas adatigények - mert ilyenek is előfordulnak - vagy olyan adatigények, amelyeknek a kigyűjtése kétheti munkába kerül, legalább egy részét meg kell téríteni. Nem igaz az, hogy a javaslat szerint ez egy szolgáltatás megtérítése lenne, bár megjegyzem, hogy a közigazgatási szolgáltatások megtérítése egy általános gyakorlat az államigazgatásban. Ezzel kívántam röviden válaszolni a vitában elhangzott érvekre. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak , Jobbik.
