Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
890 Több mint meglepő, tisztelt államtitkár úr, hogy Trócsányi László igazságügyminiszter, volt alkotmánybíró nem iparkodott eleget tenni ennek a kötelezettségnek azzal, hogy az alkotmánybírósági határozatnak megfelelő előterj esztéssel áll a kormány és a parlament elé. Ami viszont a tartalmi kritikát illeti, visszatérve a határozatra, az, hogy a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság határozatának nem tesz eleget. Ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítését az adatke zelő azért tagadja meg, mert az igénylő által kért adat minősített adat, akkor a hatályos szabályok alapján az adatigénylést jogszerűen tagadják meg. Az Alkotmánybíróság határozatából az következik, hogy érdemben meg kell vizsgálni, hogy jogszerűen minősít ettéke titoknak az adatot, és vane ok a nyilvánosság korlátozására. A törvényjavaslat létrehoz egy eljárást a minősített adat felülvizsgálatára. Ha az adatot igénylő az adatigénylése megtagadása miatt bírósághoz fordul, a bíróság fogja kezdeményezni az A datvédelmi és Információszabadság Hatóságnál a titokfelügyeleti eljárást. Ez praktikusan a Szijjártó Péter törvénytelen eljárására szabott új rendszer lesz. Szijjártó Péter úgy tagadta meg a minisztériuma köztisztviselőire vonatkozó közérdekű adatok kiadás át, hogy az adatigénylés benyújtását követően a kért adatokat minősítette, a bíróság pedig nem tehetett mást, mint elutasította az adatigénylést. Ez is a hatalommal való visszaélésnek az egyik formája, ugye? A most benyújtott törvé nyjavaslat ugyan lehetővé teszi a titok felülvizsgálatát, de annak ellenére, hogy a felülvizsgálatra az adatigényléssel összefüggésben kerül sor, az adatigénylőnek az eljárásban semmiféle szerepet nem szán. Az adatigénylő nem ügyfél, vagyis egyetlen ügyfél i joggal sem élhet. Nyilvánvaló, hogy az adatigénylő számára nem a minősített adat megismerését, hanem eljárási jogainak gyakorlását, például a nyilatkozattételhez való jogot, a jogorvoslathoz való jogot biztosítani kellett volna. Én örültem volna, hogyha a NAIH elnöke ennek a dolognak egy picit nagyobb hangot ad a Törvényalkotási bizottság ülésén - esetleg majd később. Igen furcsa a törvényjavaslat 17. §ának az egyik szövegcserés módosítása, ez így szól: az infotörvény 27. § (6) bekezdésében a „ha az adat ” szövegrész helyébe „ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat” szöveg lép. Az indokolás megpróbálja megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, arra hivatkozik, hogy abban az esetben, ha a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat olyan adatösszesség része, amelynek egyes elemei tekintetében döntés született, de más elemei még további döntés tárgyai lesznek , csak ez utóbbi adatok nem lesznek tíz évig nyilvánosak. Mondjuk, világítsuk ezt meg egy életszerű példával, tisztelt képviselőtársaim! A kormány úgy dönt egy előterjesztés alapján, mondjuk, hogy aktuálisak legyünk, hogy az úszóvilágbajnokságra ilyen és ilyen feltételek mellett ideiglenes lelátók épülnek 2017ben, a döntés megszületett, tehát az adat megismerése már nem lenne korlátozott. Azonban arról is szól az előterjesztés, hogy ezeket az ideiglenes lelátókat majd felhasználják mondjuk, nyolc év múlva , szintén vízisportfesztiválon, így az összes adat döntéselőkészítő adat lesz, és így tíz évig nem nyilvános. Így már, azt gondolom, lényegesen világosabb, hogy miről van szó. Csak gratulálni lehet ehhez a kreativitáshoz, tisztelt képviselőtársaim, persze ezt negatív és pejoratív értelemben gondolom és mondom. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján ezt a javaslatot nemhogy támogatni nem lehet, de a leghatározottabban fel kell szólalni az ellen, hogy az Országgyűlés ezt a javaslatot elfogadja. Csak ism ételni tudom azt, amivel a bevezetőt kezdtem, hogy ez nem más, mint a közérdekű adatokkal való mutyizásnak a törvénye, amelyik megpróbál egy olyan szabályrendszert kialakítani, hogy lehetőség szerint az állami visszaélések vonatkozásában minél nehezebb leg yen a közérdekű adatokat megszerezni, kikérni magánszemélyek részére vagy akár egy társadalmi szervezet részére. A törvényjavaslatban egyetlen olyan rendelkezés sincsen, amely a közérdekű adatok megismerését és terjesztését könnyebbé tenné vagy garanciákka l megerősítené, csak olyan javaslat szerepel benne, ami nehezebbé teszi, megnehezíti vagy egyenesen ellehetetleníti a közérdekű adatoknak a megismerését.
