Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
888 javaslatot ennek megfelelően támogatni is f ogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Tuzson Bence képviselő úr. Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, az MSZP vezérszónokának. DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, e lnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Kezdem egy olyan mondattal, hogy az én meglátásom szerint ez a törvényjavaslat nem más, mint a közérdekű adatokkal való mutyizás törvénye. Innentől kezdve azonban, tisztelt képvise lőtársaim, ahogy államtitkár úr kérte, tárgyszerű leszek. Tárgyszerű leszek, de ebből is nyilvánvalóvá válik majd, hogy tarthatatlan és a meglátásom szerint alaptörvényellenes a most előttünk fekvő törvényjavaslat. Az információs önrendelkezési jogról és a z információszabadságról szóló törvény ugyanis alapvető jogokat korlátoz. Ilyennek tekintjük a tervezet 23. §át, amely megengedné az adatkezelőknek, hogy szerzői jogvédelem alá eső közérdekű adatok, például tanulmányok - lásd Századvég - megtekintésének a lehetővé tételével, vagyis a tényleges hozzáférés biztosítása nélkül teljesítsék az adatkéréseket. A törvényjavaslat jelentősen szélesíti az adatkezelők arra vonatkozó lehetőségét is, hogy visszatartsák a szerintük közhatalmi döntések meghozatalára irányu ló úgynevezett döntéselőkészítő adatokat. A javaslat 17. §ának (4) bekezdése ugyanis megengedi a jövőbeni döntés megalapozását szolgáló adatok kiadásának megtagadását, amit azért tekintünk jelentős visszalépésnek, mert az adatkezelő közhatalmi szervek bár mikor hivatkozhatnak arra, hogy valamely adat visszatartása a jövőben meghozandó döntéshez szükséges. Az információszabadságtörvény módosításának alapvető feladata lett volna az, hogy az Alkotmánybíróság 4/2015. számú határozatának megfelelően megteremtse az állami titkosítás, vagyis a közérdekű adatok minősítése elleni hatékony jogorvoslatot. A polgárok azonban továbbra sem kérhetik közvetlenül a bíróságtól a titkosított adatok felülvizsgálatát. A leginkább aggasztó korlátozást azonban a törvényjavaslat 5 . §ának (4), (8) és (9) bekezdései valósítják meg. Erre utalt egyébként Tuzson képviselőtársam és beszélt viszonylag hosszan erről. Ezek a rendelkezések lehetővé tennék, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervek az adatot igénylőkkel fizettessék meg az ada tigénylés teljesítésével összefüggő munkaerőráfordítás költségét. Erre akkor nyitnának lehetőséget, ha az adatigénylés teljesítése a közérdekű adatot kezelő szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. A polgárok nincsenek, nem is lehetnek tisztában a közérdekű adatokat kezelő szervek dolgozóinak a fizetésével, így a szervek munkaerőráfordítási költségeit sem ismerhetik. A törvényjavaslat adós marad e fogalmak meghatározásával, ahogy egyetlen más jogszabályi rendelkezés sem tartalmazza a szükséges definíciókat. A tervezett rendelkezések arra hatalmazzák fel az adatkezelőket, hogy előre nem megismerhető, ennek megfelelően az adatigénylés pillanatában nem is kalkulálható mértékű költségek viselésére kötelezzék az adatigénylő polgárokat. A törvényjavaslat teljes egészében az adatkezelő szervre bízná a munkaerőráfordítás mértékének meghatározását, továbbá annak eldöntésében is szabad kezet adna az adatkezelőnek, hogy mi minősül az adatkezelő szerv munk aerőforrása aránytalan igénybevételének. Emiatt az adatkezelők bármilyen magas összegű költségtérítésre kötelezhetnék az adatigénylőket, akiknek semmilyen eszközük nem lenne annak ellenőrzésére, hogy az adatkérésük teljesítése valóban aránytalan terhet jel entette az adatkezelőknek, és ténylegesen az adatkezelők által megjelölt összegű költségeket idézette elő. Számos, a dolgozóinak kimagasló fizetést nyújtó állami intézmény és vállalat is megtalálható a közérdekű adatot kezelő szervek között. A törvénymód osítás
