Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
880 egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivétele s eljárásban történő összevont vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásba n történő összevont vitája . Az előterjesztés T/5404. számon, az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Min isztérium államtitkárának, a törvényjavaslat előterjesztőjének. 15 perces időkeret áll rendelkezésére. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Négy évvel ezelőtt terjesztette az Országgyűlés elé a kormány az információs önrendelkezési jogról szóló törvény tervezetét. Az akkori jogalkotás célja három forrásból fakadt. Elsőként említendő ezek közül a nem sokkal korábban elfogadott Alaptörvényben al apvető jogként rögzített jogok, azaz a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog tartalmi, intézményi és szervezeti garanciáinak megállapítása. Másodsorban: fontos célja volt az uniós jogi előíráso knak való megfelelés, az uniós jogfejlődés naprakész nyomon követése. Harmadrészt, az akkori törvényjavaslat a korábban több törvényben elhelyezkedő előírások egybefoglalásával, azoknak a megváltozott életviszonyokhoz és jogi környezethez való igazításával a joggyakorlatban felmerült problémák, hiányosságok megoldását is szolgálta. Négy év elteltével megállapíthatjuk, hogy ezen alapvető törekvések tekintetében a törvény kiállta az idő próbáját. A személyes adatok kezelése terén a magyar szabályozás továbbra is kiemelkedően magas szintű védelmet biztosít az érintettek részére. Ezt a védelmet a sarkalatos szabályozással létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a gyakorlatban is következetesen és magas színvonalon biztosítja. Hasonlóképp a bíróságok is az alapjogok messzemenőkig való tiszteletben tartásával és érvényesítésével járnak el a személyes adatot vagy közérdekű adatot érintő ügyekben. Ami pedig a szabályozást illeti, talán elengedő csak arra utalnom, hogy 2012ben a magyar jogrends zer megújításával kapcsolatos viták feszült, félreértésektől és félreértelmezésektől sem mentes időszakában a Velencei Bizottság a törvényről készített átfogó véleményében arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a törvény a maga egészében összhangban áll mi nd az európai, mind a nemzetközi adatvédelmi sztenderdekkel. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek után a bevezető szavak után, kérem, engedjék meg, hogy rátérjek arra, mi a jelenleg önök előtt fekvő törvényjavaslat indoka, miért szükséges annak az Országgyűlés által még a mostani ülésszakban való megtárgyalása. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény átfogó felülvizsgálatának még nem jött el az ideje. Egyrészt, mivel a törvény a magyar jogrendszer szilárd és jól működő el emének bizonyult, másrészt, mivel ezt az átfogó áttekintést és módosítást az uniós jog fejleményei várhatóan belátható időn belül elkerülhetetlenné teszik. Mindezen körülmények között is kötelezettsége a jogszabályelőkészítőnek, így kiemelten az igazságüg yi tárcának, hogy a jogfejlődés legújabb eredményeit és az életviszonyok változásait, valamint a jogalkalmazási tapasztalatokat figyelemmel kísérje. (18.10)
