Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
844 döntéshozó szervezete a szenátus, tehát a szenátus véleménye lesz a döntő. Ezt véleményezi, ezzel ért egyet bizonyos területeken előzetesen a konzisztórium. Azt hiszem, az a félelem, hogy a konzisztórium tagjai a rektor nélkül akarnak döntést hozni, nem életszerű. Ha valaki látta a gazdasági tanácsok működését, egyáltalán ilyen szervezet működését látta, az tudja, hogy az egyetem első számú vezetője, a rektor nélkül konziszt óriumi ülést nincs értelme szervezni, hiszen nem jelenik meg a rektor. A konzisztórium nem azért van, hogy a fenntartó bizonyos ügyeit a konzisztóriumon keresztül az egyetemre rákényszerítse, hanem azokat a jogosultságokat, azokat a jogosítványokat, amelye kkel a fenntartó ma is rendelkezik - és a törvényben szereplő öt területen a fenntartó rendelkezik ezekkel a jogosítványokkal , nem akarja gyakorolni, hanem ennek a gyakorlását átengedi egy olyan testületnek, amelyben olyan szakemberek ülnek, akik az egye temet, az egyetemen folyó képzést fontosnak tartják, és vélhető módon a saját szakmai meggyőződésük alapján fognak ebben döntést hozni, illetve javaslatokat tenni. A konzisztórium a különböző tapasztalatok alapján nem működik jól, ha csak tanácsadóként műk ödik, ezért muszáj, hogy legyen valamifajta jogköre. Itt említésre került a 2004es javaslat, amikor az akkori kormány egy hasonló testületet javasolt. Ez azonban inkább egy fenntartói tanácsot jelentett, és mi ezt a fenntartói tanácsot nem tudtuk elfogadn i, hiszen az egészen más jogosultságokkal rendelkezik. A konzisztóriumnak, ennek a tanácsnak az a formája, ami a törvényben leírásra került, véleményünk szerint az egyetem érdekét fogja szolgálni. Azokon a területeken, ahol a törvény szerint eddig egy szem ély, a kancellár rendelkezett bizonyos egyetértési jogosítványokkal, ez átkerül a konzisztóriumhoz. A kancellár szintén az egyetem alkalmazottja, tehát nem négy tagnak nincs jogi viszonya az egyetemmel, hanem háromnak, mert a kancellárnak és a rektornak ny ilván van. Egy ilyen testület fogja ezeket a javaslatokat megmérni, és ebben javaslatot tenni. Azt hiszem, hogy a konzisztóriumok működésének a nemzetközi tapasztalatai, különösen a német tapasztalatok abszolút azt mutatják, hogy az ilyen módon felépített konzisztórium, ahol képviselői javaslatra beemeltük a konzisztóriumi tagok jelölésének a nyilvánosságát, és utána ezek alapján kér fel - ez egyébként így működik máshol is - a fenntartó tagokat, ez fogja biztosítani ennek a működését. A második elem, amit a képviselő úr említett: a 15 helyett 20 kreditpontra emelt átlag munkamennyiségelvárás megjelenik a törvényben. Azt hiszem, abban egyetértettünk, hogy a hallgatókkal szemben ugyanúgy, mint az oktatókkal és az intézményekkel szemben, magasabb követelményt kell támasztani. Az a 35 százalékos lemorzsolódási arány, amivel most az abszolutórium megszerzése kapcsán szembesülünk, nem elfogadható. Ez egy rossz hatékonyságú dolgot jelent, ahol a hallgató is frusztrálódik, az intézmény is, és végső soron a társadal omnak sem jó, ha nem szereznek értékelhető diplomát a hallgatók. Ennek ez az egyik eleme. Ez a szabályozás két dolgot tartalmaz. Egyrészt azt tartalmazza, hogy a két félév átlagban elvégzendő munkamennyiségnek a korábbi 15 pontos határát emeljük meg. Az el ső javaslatunk 20 pont volt. A 20 pont abból származott, hogy ha a hallgató csak a 15 pontos kreditmennyiséggel halad előre, akkor az átlagos 30, félévenkénti kreditet pontosan kétszer annyi idő alatt tudja megszerezni, mint amennyi félévet az intézményben el kellene töltenie. (15.30) Itt már az állami finanszírozás nem fog erre kiterjedni, tehát korábban szeretnénk a hallgatónak egy jelzést adni, hogy valamit kell neki tenni, tehát meg kell fontolni azt, hogy valóban ebben az ütemben akare haladni. Tehát ebből származik a 20 kredit, ez ebből vezethető le. Ahogy képviselő úr említette, a 30 kredit félévenként, ez valóban 2533 között változik, 60 százaléka a 30nak megfelelően 18 pont. Itt nincs abban elvi vita köztünk, hogy sokfajta megoldás létezik erre. 18 kreditpontnak a fix rögzítését ebben a pillanatban azért javasoltuk, mert úgy tűnik, hogy ez a rendszer ebben a pillanatban kezelhetőbb. Természetesen, mint minden dolog az életben, változtatható, tehát amennyiben ennek a rendszernek látszanak olyan pro blémái, ahol meg tudjuk
