Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
839 Országgyűlés alelnöke jelentkezett be. Alelnök úr, az időkeret ott van fönn a táblán, kilenc perc. Öné a szó, parancsoljon! DR. HILLER ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselő asszonyok és Képviselő urak! A magyar felsőo ktatásról az Országgyűlésben tárgyalni, a magyar felsőoktatás problémáiról vitatkozni és irányt mutatni, azt gondolom, aktuális és fontos ügy. Vannak olyan kérdések, amelyeket nemcsak az ellenzékre szabott kritikus jogok miatt fontos elmondani, más kérdése kben pedig érdemes fölvetni azokat az ügyeket, amelyeket nem kormánypártiként és ellenzékiként, hanem közösen, mint a magyar felsőoktatásért elkötelezettek kell hogy elmondjunk. Azt, hogy a magyar felsőoktatásnak korszerűsítésre, modernizálásra van szükség e, a területet egy kicsit is ismerők közül senki nem vitatja. Ezért az irányokról, az elhatározott konkrétumokról kell, azt hiszem, beszélni és nem arról, hogy alapesetben a magyar felsőoktatásnak ilyenfajta korszerűsítésre szüksége van vagy nincs, ez fele sleges. Mindenesetre akkor, amikor a magyar felsőoktatásról beszélünk, mégiscsak a felsőoktatásunk egészéről kell beszélni. Ezért én kimondottan rossz döntésnek tartom és a felsőoktatás számára nagyon rossz precedensnek, hogy a mai napon is tárgyaltunk már egy felsőoktatási intézményről, történetesen szavaztunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényről. Ezt én politikailag értem, nem fogadom el, de értem. Szakmailag azonban teljesen elfogadhatatlannak tartom, hogy bármelyik magyar felsőoktatási in tézményről külön törvény szülessék. Mert meg kell mondjam, számos olyan szakmai, ha tetszik, nemzeti érdeket tudok elmondani, amiért a Magyar Országgyűlésnek érdemes foglalkoznia a Budapesti Műszaki Egyetemmel, érdemes foglalkoznia az Eötvös Loránd Tudomán yegyetemmel, a Debreceni Tudományegyetemmel vagy éppen a Semmelweis Egyetemmel. Mégse gondolja azt egyikünk sem, még elfogultsággal sem, hogy külön törvényt kellene hozni az ELTEről, külön törvényt kellene hozni a Műegyetemről, Szegedről, Pécsről vagy épp enséggel Debrecenről. Ez így nincsen rendben. Nincsen rendben, hogy bármely politikai cél a magyar felsőoktatás egészéből egy intézményt kiszakít és olyasfajta, kimondottan feudális privilégiumokkal ruházza fel, ami precedensként használható. És minthogy d emokráciában élünk, ennek a kormánynak is egyszer vége lesz, van, aki azt gondolja, hogy később, én azt szeretném, ha korábban; de nem is ez a lényeg, hanem mi lesz, ha egy másik kormány meg azt mondja, hogy a gazdasági területeket, a humán területeket, az informatikát vagy bármely meghatározott területét a tudományos életnek, világnak egy egyetemhez próbálja kötni. És még akkor is, ha ezt módosító indítványban így vagy úgy feloldja, egy külön törvényt szab rá? Ez éppen annak az élét veszi el, amiről fontos beszélnünk, amit hol azonosan, hol hasonlóan, hol másként gondolkodva államtitkár úr is képvisel. Mert mégiscsak ön, államtitkár úr, a magyar felsőoktatásért felelős tagja a minisztériumnak, illetve a kormánynak és nem egy egyetem vagy egy érdekcsoport ké pviselője. Ezért, amikor egy ugyanazon héten, egy ugyanazon napon egy egyetemről külön szavaz a Magyar Országgyűlés, majd néhány órával később a magyar felsőoktatásról szóló törvény módosításáról, akkor ezt nem lehet elhallgatni, mert egy nagyonnagyon ros sz iránynak tartom. Az általános vitában beszéltünk már a törvény különböző irányairól, ezt feleleveníteni és az időt húzni fölöslegesnek tartom. A konzisztóriumokról, azok összetételéről, funkciójáról szintén még egyszer nem kívánok szólni, ez a legutóbbi alkalommal is, az expozéban is és számos szakmai vitán előfordult. Számomra nem meggyőző ennek a testületnek az a fajta szerepvállalása vagy inkább az a beállítása, ami arra a szerepvállalásra kényszeríti, miszerint az önök kormányának elképzelése szerint akkor működik jól vagy jobban a felsőoktatás, ha az állam még jobban, még precízebben, még pontosabban meg tudja mondani, hogy mit kell ott csinálni. Szerintem ez a tudomány világában, az oktatás, a kutatás világában nem így működik. Értem, hogy a hétközn api élet számos területén úgy gondolják, hogy az állami szerep erősítése, a központi szerep megerősítése hatékonyabbá teszi, ez egy nagyon érdekes és fontos vita - hol igen, hol nem. De
