Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz (T/5044. szám) benyújtott összegző módo... - A XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP):
788 Néhányszor elmondtam már itt, e Ház falai között, és ebben mél yen hiszek, hogy nagyon kevés közös dolog van, ami az emberiséget összekötheti ma a világunkban, és nagyon kevés dolog van sajnos, ami a magyar nemzetet is összekötheti. A sport egy ilyen közös nyelv, egy közös érték, és azt látom, hogy a nemzetközi szóért és is, a nemzetközi világban a sport nyelvén beszélni, a sport szabályait, egységes szabályait betartva igenis értik mindenhol, hogy mit akarunk, mi a célunk, mi a tervünk; tehát egy közös nyelv, és ezt meg kell becsülünk. És ezt a közös nyelvet nekünk, ma gyaroknak pontosan a sportolóink teljesítményét látva, eddigi teljesítményét látva, azt kell mondjam, hogy igenis a legmagasabb szinten művelnünk kell, felsőfokon kell művelnünk ezt a közös nyelvet, amit a sport jelent számunkra. Én mindig elmondom, talán itt, e Ház falai között is elmondhatom, hogy én azért lettem jogász, mert matematikából nem voltam túlzottan erős középiskolában, egy műveletet azonban megtanultam: ez a közös nevezőre való hozatal, és eszerint próbálom a politikai életemet élni, hogy kere ssük meg azt a közös nevezőt, hozzuk közös nevezőre az ügyeket, és akkor talán közösen sokkal nagyobb dolgokat tudunk létrehozni és alkotni, akár egy olimpiát is megrendezni. Mi, kereszténydemokraták ezt így látjuk. És a kereszténység mellett, ami szintén egyetemes érték, a sport egyetemes értékét szeretnénk minél magasabb szinte emelni és művelni. A KDNP komolyan veszi a 2004ben elfogadott sporttörvényt, amit egyébként pont a szocialista kormányok időszakában fogadtunk el e Ház falai között. E sporttörvén yünk, a 2004. évi I. törvény 49. §a számos pontjában, pontosan a h) és az m) pontjában utal mind az olimpia megrendezésére, az olimpiai mozgalom támogatására és az olimpia megrendezésére alkalmas létesítmények felépítésére mint állami feladatra. Mi ezt ko molyan vesszük és támogatjuk, ezért támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója az olimpiai pályázatot, és arra hívjuk fel a képviselőtársainkat pártállásra való tekintet nélkül, hogy sorakozzanak fel ezen nemes, közös nemzeti ügy mellé. Élnünk kell szerintünk ezzel az eséllyel, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság teremtett. Amire utalt Lukács Zoltán képviselőtársam, hogy pozitív szaldója nem nagyon volt eddig az olimpiáknak, az újkori olimpiáknak, hát pont ezért következett be egy olyan reformtörekv és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban, Thomas Bach elnök úrnak és a küldötteknek köszönhetően, amellyel az Agenda 2020at elfogadták, amellyel esélyt és lehetőséget adnak, pont azért, hogy közepes méretű városok is pályázhassanak, és ne csak a legerősebb, anyagilag legerősebb államok és városok tudják ezt megtenni, és eleve elrendeltetett, hogy ki teheti ezt meg. (11.30) Ez egy új lehetőség, ezt észre kell vennünk, ezt észrevette számunkra örömtelien a Magyar Olimpiai Bizottság, és észrevette a Fővárosi Köz gyűlés is és mindenki, aki e mellé az ügy mellé állt, és ezzel az eséllyel kell szerintünk élni. Az átláthatóság vonatkozásában, ez mindig fölmerül: Lukács képviselő úr arról beszélt, hogy ez átláthatatlan. Védnöki testület jött létre pártállá sra tekintet nélkül, közéleti emberek vannak benne, egy bizottság állna föl a pártok delegáltjaival, folyamatos kontroll mellett. És hadd tegyem hozzá, tisztelt képviselőtársam, 2024ről beszélünk, addig még lesz két parlamenti választás legalább. Azt hisz em, hogy ez azt mutatja, hogy bármi lehet, bármilyen kormány lehet, nyilván mi arra törekszünk, hogy az emberek bizalmát továbbra is élvezzük, de nem pártfüggővé kell tennünk és pártpolitika tárgyává kell tennünk egy nagy nemzeti ügy, egy olimpia megrendez ésének és pályázatának a kérdéskörét, hanem szerintünk egységesen fel kell sorakozni emellé. Végezetül azzal zárnám, hogy ez az esély, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megadott nekünk, hogy pályázhatunk egy olimpiára, nemcsak egy olimpia megrendezésére esély, hanem talán legalább annyira fontos: a nemzeti összefogásunkra is esély, esély lehet, hiszen egy olimpia mindig az adott nemzetet összehozza, és az emberi viszonyainkat ezen keresztül is tudjuk talán jobb irányba terelni. Javíthatja az önértékelésü nket, erősítheti a nemzeti öntudatunkat, és ezen keresztül pedig egy ilyen olimpia megrendezése, egy sportesemény megrendezése az Ortega által megfogalmazott fontos