Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz (T/5044. szám) benyújtott összegző módo... - A XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat összevont vitája - ELNÖK: - KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója:
781 amely a világ legrangosabb sporteseménye, óriási lehetőség Magyarország számára, de ugyanakkor óriási felelősség is mindannyiunk szá mára. Szeretném elmondani itt az Országgyűlésben, hogy egy olimpiai pályázatról először nyilván mindig a pályázóknak kell dönteniük. S ahogy Bánki Erik képviselő úr itt említette, a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése ezt a döntést meghozta, és meghozta a Fővárosi Közgyűlés is ezt a döntést. A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése egyhangúlag támogatta a pályázat benyújtását, és a Fővárosi Közgyűlés is elsöprő többséggel a pályázat benyújtása mellett döntött, együtt a szocialisták a Jobbikkal, a Fidesszel, de még a PMes képviselők is megszavazták. Egyetlenegy ellenszavazat volt a Fővárosi Közgyűlésben. Ez mindenképpen azt mutatja, hogy a főváros mint pályázó emellett áll, és ezt nekünk figyelembe kell venni. Azt láttuk, hogy az elmúlt időszakban - nagyon he lyesen - egy társadalmi vita zajlott az országban. Országszerte különböző helyeken nagyon értékes szakmai és politikai viták övezték az olimpiai pályázat benyújtásának a kérdéskörét. Az előttünk fekvő országgyűlési határozat reményeink szerint az Országgyű lés által elfogadott határozat lesz. A kormány ezt a határozatot természetesen elfogadja, támogatja és végrehajtja a Fővárosi Közgyűlés, valamint a parlament döntését. Úgy látjuk, hogy ez a határozati javaslat jó alapja lehet a pályázati előkészületeknek, és önmagának a pályázatnak is. Tudjuk azt, hogy 2014 decemberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elfogadta a gazdaságos olimpiák reformját, az Agenda 2020at. Ez egy olyan reformlépés, egy olyan nagyívű elgondolás, amely az olimpiai mozgalom megújítására irányul, amellyel szélesíteni akarja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpia rendezéséhez való hozzáférést. Esélyt ad közepes méretű nagyvárosoknak, esélyt ad Budapestnek, esélyt ad Magyarországnak, ha tetszik, szinte felkéri Magyarországot arra, hogy é rdemes pályázni, fontolja meg, hogy pályázike. A magyar kormány ezt a pályázatot természetesen támogatni fogja. A tegnapi bizottsági ülés is arról győzött meg minket, hogy bár vannak vitáink, lehetnek vitáink, hiszen nagy felelősség egy olimpia megrendezé se, de úgy ítéljük meg, hogy mindenképpen érdemes ezzel az eséllyel élni, mert egy ilyen sportesemény megrendezése komoly lehetőséget ad Magyarországnak. De meg kell mondjam, komoly lehetőséget ad a magyar nemzet összefogására is egy ilyen nagy vállalkozás , egy ilyen nagy célkitűzés. Ez összehozhatja a nemzetet, rendezheti emberi viszonyainkat, és mindenképpen pozitívan jöhetünk ki ebből a lehetőségből. Ezért a kormányzat el fogja fogadni és végre fogja hajtani az Országgyűlés határozati javaslatát. Ennek s zellemében kérem az Országgyűlés tagjait, hogy önök is támogassák ezt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, majd azt követően a kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen hat perc időkeret áll rendelkezésre. Megadom a szót Kucsák László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizo ttság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság tegnapi, tehát 2015. június 29i ülésén megtárgyalta a XXXIII. olimpiai játékok és a XVII. paralimpiai játékok 2024es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázat i szándék támogatásáról szóló T/5422. számú törvényjavaslatot. A bizottsági ülés során a tagok megtárgyalták Völner Pál képviselő úr módosító javaslatát, amely kodifikációs és nyelvhelyességi pontosítást tartalmazott. Bizottságunk az említett javaslatot 23 igen szavazattal, 3 nem ellenében elfogadta.
