Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 16. kedd (87. szám) - Az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző ... - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
73 Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne mé g valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így a vitát lezárom. Megkérdezem Pogácsás államtitkár urat, kíváne hozzászólni. (Pogácsás Tibor jelzésére:) Igen. Öné a szó. POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm sz épen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat általános vitáján elhangzott kérdések, illetve a módosító indítványok egyértelműen arra hívták fel a figyelmet, hogy bár valóban a törvényjavaslat benyújtásra került, minde nképpen vannak olyan elemei, részei a törvényjavaslatnak, és miután ez a törvényjavaslat nagyon erősen technikai feltételekhez, technikai háttérhez és technikai megoldásokhoz kapcsolódik, mindenképpen vannak olyan nyitott kérdések, amelyekért érdemes az öt párti egyeztetést összehívni, hiszen ezen az ötpárti egyeztetésen tisztázhatóvá válhattak - és váltak is - technikai kérdések, jogi kérdések, és valóban érdemi módosulás is történhetett a törvényen. Az összegző módosító javaslat alapján tehát tartalmában m ódosult az előterjesztés. A legfontosabb, ami ebből ma már kiemelésre került, hogy az új személyazonosító igazolványnak nem lesz kötelező eleme az ujjlenyomat tárolása, az ujjlenyomat adása, tehát a polgár, ha nem kívánja, akkor nem kell, hogy az ujjlenyom atát rögzíttesse, amikor a személyi igazolványt elkészítteti. Nyilván az idő fogja eldönteni, hogy milyen kényelmi funkciókhoz és milyen további előnyökhöz juthat akkor, hogyha ujjlenyomattal ellátott a személyi igazolványa, de ez teljes egészében az ő saj át döntése lehet. Komoly aggodalmak voltak az adatvédelem kapcsán. A javaslat rögzíti tehát azt is, hogy a személyazonosító igazolvány tárolóelemét úgy kell kialakítani, hogy a tárolóelemben megjelölt adatokat csak a törvényben arra felhatalmazott szerv va gy az arra felhatalmazott személy ismerhesse meg. Tehát az igazolványt is és az olvasókat is technikailag is úgy kell kialakítani, hogy ennek az elvnek megfeleljenek. A javaslat nem módosítja az adatkezelési jogosultságokat, tehát minden adatra így is, tov ábbra is, mindenhol csak az jogosult, csak az kezelheti, akinek ahhoz eddig is jogosultsága volt. A személyazonosító igazolvány oldaláról vizsgálva az aggodalomra az a válasz, hogy a technológiai feltételek összessége garantálja azt, hogy a létrehozandó új igazolvány önmagában biztonságosnak legyen mondható. Ez nem jogi szabályozási kérdés, a jogi szabályozási háttér eddig is megvolt, illetve ez továbbra is megmarad, hanem technológiai kérdés, és ezeknél a fejlesztéseknél ezt úgy lehet elérni, hogy meghatár ozásra kerülnek azok a technikai minimumfeltételek, amelyeket a fejlesztés során következetesen figyelembe kell venni. Az új kártyára az adatok tehát oly módon kerülnek, hogy a KEK KH nem fogja az adatokat megismerni, csak azokat, amelyeknek a kezelésére e gyébként jogosult. Az automatizált, biztonságos rendszerek garantálni fogják az adatok védelmét a továbbiakban is. Az összerendelési nyilvántartás vonatkozásában továbbra is kiemelendő, hogy nem jön létre univerzális azonosító kód. Tehát az új személyi iga zolván nem helyettesít egyfajta kódot, ami akár informatikai oldalról összekapcsolhatóvá tenné az adatokat, tehát ez a személyi igazolvány nem egy új azonosító kódot jelent. (14.50) Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv az összerendelési nyilvántar tásban az érintett természetes személy összerendelési bejegyzéséhez rendelt, kizárólag az úgynevezett titkosított összerendelési kapcsolatkódokat jogosult tárolni, azok típusainak megjelölésével. Az összerendelési nyilvántartás a természetes személyről egy éb azonosítót vagy a személy azonosítására szolgáló adatot nem kezelhet, az összerendelési nyilvántartást vezető szerv a részére átadott természetes személyazonosító adatokat a kapcsolati kódok létrehozását követően pedig haladéktalanul törli.
