Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 29. hétfő (91. szám) - A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - B. NAGY LÁSZLÓ (Fidesz):
700 foglalkozott a rendőrség. Egyébként a legnagyobb csoport vasárnap - 81 szíriai állampolgár - Röszkénél lépte át illegálisan a magyar határt. A határ közelében élők személyesen mondták el , hogy a településeken, mezőkön, földeken közlekedő migránsok Ásotthalom, Mórahalom környékén több helyen, és sok száz méter hosszan letaposták a gabonát, tönkretették a mezőgazdasági berendezéseket, fóliasátrakban húzzák meg éjszakára magukat, ruháikat, k ülönböző felszerelési cikkeiket eldobálják. A gazdasági károk mellett élhetetlenné váltak a korábban békés pihenést szolgáló felújított, határ közeli tanyák, az emberek nagy többsége, akinek ott van tanyája, már éjszakára egyáltalán nem mer kint aludni, na pközben se nagyon merik már megközelíteni a javaikat. Annak ellenére, hogy súlyosnak minősíthető bűncselekmény még nem fordult elő, de az emberek érzékelése borzasztó negatívra váltott. Egyébként azt tudni kell, hogy ezeken a településeken néhány ezer embe r lakik - Röszkét, Mórahalmot és Ásotthalmot értem alatta , és jelentős mennyiségű ember lakik a tanyai környezetben, akik nap mint nap, éjszakákon át és nappal is több száz fős menekültcsoporttal találkoznak munkába járás közben, mindenféle ügyesbajos d olgaikat nehezen tudják elintézni. (20.30) Nehezen tudják megközelíteni a dűlőutakon a tanyáikat, és hát korlátozzák a magyar embereket a munkájuk és normális életvitelük kivitelezésében. Egyébként a lakosság nem a menekülteket, bevándorlókat, hanem a hely zetet nem bírja tovább, és nem tudják, hogy mi lesz tovább, mi lesz a munkájuk, a lakóhelyük jövőjével. Egyébként Szeged polgármestere, Botka László MSZPs polgármesterünk nyilatkozata, amit legutóbb adott, hogy Szegedet nem érinti a menekültáradat, ez nem teljesen igaz, mert 24én Szegeden - akik szegediek, nyilván tudják, akik nem, azoknak mondom - az árvízi emlékműig a rendőrség 668 menekültet, tiltott határátlépést elkövető bevándorlót tartóztatott fel, és ez az árvízi emlékmű majdnem a belvárosban van Szegeden. Én úgy gondolom, hogy ez a kérdés sürgős megoldásra vár. Mindenképpen a megélhetési okokból érkezett emberek döntő része nem menekült, és az embercsempészek tevékenységének az európai uniós szabály, úgy tűnik, hogy igenigen kedvez. Azt azért sze retném elmondani, polgármesterek panaszkodnak arra, hogy a határ közeli dűlőutakon vagy egyébként alsóbbrendű utakon egyre több és olyan mennyiségű külföldi rendszámú autó várja a menekülteket, akik gyakorlatilag még nem is találkoznak a magyar rendészeti szervekkel, hanem az átszökés után gyakorlatilag az autókba ugrálva próbálják elhagyni a határszakaszt. Úgy gondolom, hogy mindenféle biztonsági kockázatot felvet ez a kérdés. Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a legutóbbi EUcsúcson megállapodás szület ett a segítségre szoruló menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztásáról, amiről itt többször is tettünk említést a mai nap és az elmúlt hetekben. Egyetértés volt abban is, hogy ennek a szétválasztásnak lehetőség szerint az EU határain kívül vagy l egalábbis a frontországok területén kell megtörténnie. Ugye tudjuk, hogy a legújabb információk szerint két ország, Olaszország és Görögország van frontországként nyilvántartva. Magyarország úgy döntött, hogy nem kér frontországi minősítést, ugyanis a mene kültek nagy része más uniós tagállamból érkezik hozzánk. Az EU vezetői belátták, földrajzilag átfogó megközelítésre van szükség menekültügyben. Távol kell tartani a közösség területétől a menedékjog elnyerésére nem jogosultakat. Ennek érdekében együttműköd ést kell kialakítani a kibocsátó és tranzitországokkal. Elhangzott: mindenkinek saját kötelessége a határok védelme. Magyarország meg fogja védeni déli határait, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ideiglenes határzár nem irányulhat Szerbia el len, és ez nem is irányul a szerbek ellen. Ez uniós információ, hogy Magyarország különleges bánásmódra számíthat a közeljövőben menekültügyben. Természetesen az ott élő emberek, magyarok is a szolidaritás elve alapján fogunk eljárni, és akiről bebizonyoso dik, hogy menekült, azt meg kell hogy védjük. Hazánkban minden magyar parlamenti képviselőnek, kormánynak, kormánytagnak, minden politikusnak és közéleti személyiségnek a magyar emberek érdekeit kell képviselni, így kell
