Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 29. hétfő (91. szám) - Megemlékezés a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
600 pedig középszintű vizsga volt. Az emelt szintű érettségi vizsgáknak a száma a korábbi évekhez hasonlóan idén is növekedett, mint az előtte lévő két esztendőben is, 1200zal több diák jelentkezett emelt szintű érettségire. Ez azt jelenti, hogy 3 százalékos a növekedés az emelt szi ntű érettségi vizsgáknál. Nyilván az egyetemek elvárásaihoz való alkalmazkodás miatt választották a fiatalok az emelt szintű érettségit. Jól láttatja, jól mutatja az emelt szintű érettségizők száma, hogy mindazok az ellenzéki kritikák, amelyek arról szólna k, hogy ez a kormányzat a továbbtanulástól elvenné a jó képességű fiataloknak a kedvét, azt a számok cáfolják, hiszen egyre többen éltek az emelt szintű érettségi vizsga lehetőségével, és az egyetemi jelentkezések is a tavalyihoz hasonló mértékűek voltak, amelyek a tavalyelőttihez képest némi emelkedést is mutatnak. Tehát az a fajta igény a fiatalokban, hogy magas képzettséget szerezzenek, emelt szintű érettségit és felsőfokú képzettséget, továbbra is megvan, csak egyes esetekben akár ez kisebb állami szere pvállalás mellett is megtörténik. 157 tantárgyból volt lehetőség középszintű, 77 tantárgyból pedig emelt szintű érettségi vizsga megtételére. Az írásbeli vizsga május 26án volt, június 11éig tartottak a szóbelik, a középszintű szóbelik június 1526. közö tt, az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák pedig június 411. között zajlottak le. Részletesebb adatokat mindenki megtalálhat majd a következő napokban az Oktatási Hivatal honlapján is. Összesen 21 900 fő végzett előrehozott vizsgát, ez 5 százaléka a fi ataloknak. Ez azt jelenti, hogy közel 22 ezren, bár még nem 18 évesek, bár még nincsenek ott, hogy érettségit kellene tenniük, egyik vagy másik tárgyból, nyelvi tárgyakból vagy más tárgyakból már korábban leteszik az érettségit, és ezáltal 18 éves korukban már kevesebb az, ami feladatként, kötelezettségként és súlyként rájuk hárul. Volt 13 700 olyan, aki ismétlő vagy kiegészítő érettségi vizsgát tett. Itt akár arról is van szó, hogy korábban valaki leérettségizett, és most az egyik középszintű tárgyát emelt szintű tárggyal váltotta ki, vagy azt a szintjét ilyenre emelte a továbbtanulása érdekében. Ezeknek a száma 8500 fő volt, akik szintemelő vizsgát tettek. Tehát nagyon sokféle típusú vizsga zajlott le, de szeretnék ezúton is én is mindenkinek gratulálni, a ki sikeresen letette a vizsgáit, hogy az előtte lévő 12 évnyi készülődés meghozta az eredményét, és sikeresen le tudott érettségizni - ez egy nagyon nagy fegyvertény. Nyilván a nyári szünetben lesz idejük ezt kipihenni. (Folyamatos zaj.) És szeretném megkö szönni a fővárosi és megyei kormányhivatalok dolgozóinak, a járási kormányhivatalok dolgozóinak, a KLIK dolgozóinak, a pedagógusoknak is, hogy ezt az érettségi vizsgát közösen, jól működve, olajozottan sikerült lebonyolítani, és soksok fiatalnak a továbbt anulás lehetőségét is megnyitni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt tovább folytatnánk a munkánkat, megkérem a képviselőtársaimat, szíveskedjenek helyet foglalni. Nagyon nagy az alapzaj a teremben, alig lehet a felszólalót vagy a válaszadót hallani. Köszönöm a megértésüket. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kepli Lajos képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából: „Mi lesz az atomerőmű sorsa, meddig bünteti még a paksiakat a kormány?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. KEPLI LAJOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy a Paksi Atomerőmű ma Magyar ország egyik legfontosabb létesítménye. Az atomerőmű helyzete azonban ezekben a hónapokban meglehetősen bizonytalanná vált. Ennek a bizonytalanságnak az okozója maga a kormány, illetve azon belül is Lázár János miniszter úr. Ő volt az, aki tavaly decemberb en bedobta a köztudatba, hogy a jelenlegi menedzsment helyére nyugati vezetőséget kívánnak ültetni. Az akkori indoklás szerint nincs meg a kellő bizalom a jelenlegi vezetés iránt, illetve a hatékonysági mutatók nem elég magasak. Ezzel szemben az igazság az , hogy
