Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 29. hétfő (91. szám) - Megemlékezés a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról - Napirenden kívüli felszólalók: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
590 Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a kormány nevében Szijjártó Péter külügyminiszter úr jelentkezett felszólalás ra: „Európa előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás” címmel. Megadom a szót, miniszter úr. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nem túlzás azt mondani, hogy Európának a második világháború vége óta egyszerre ilyen sok, rendkívüli súlyú kihívással nem kellett szembenéznie, mint most, hiszen a kontinensünkön háború zajlik, a kontinensünk szomszédságában befagyott területi konfliktusok okoznak súlyos problémákat, az elmúlt évtizedek ben soha ilyen magas fokú nem volt a terrorfenyegetettség, továbbra is gazdasági kihívásokkal néz szembe a kontinens, és emellett itt van minden idők egyik legnagyobb illegális bevándorlási nyomása. Ez utóbbi volt a témája az Európai Tanács, valamint a Kül ügyek Tanácsának múlt heti üléseinek, ezért kértem szót ma itt az Országgyűlés plenáris ülésén. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy az Európai Tanács által elmúlt héten csütörtökön, illetve pénteken hozott dönté sek megfelelnek Magyarország és a magyar emberek érdekeinek. Tudnunk kell, hogy egy népvándorlási jelenséggel állunk szemben, amellyel hosszabb távon is számolnunk kell európai és magyar szinten egyaránt, és azt gondolom, hogy az eddigi események aláhúzzák annak az álláspontnak a helyességét, hogy ennek a kihívásnak a megoldása semmiképpen sem az Európai Unió területén belül, hanem az Európai Unió területén kívül keresendő. Mi az a négy pont, amelyben már sikerült megállapodásra jutni, illetőleg még fennmar adt mint egy döntési pont? Először is: döntés született arról, hogy valóban el kell választani a menekültek kérdését a gazdasági bevándorlás kérdésétől, és a gazdasági bevándorlásnak még az Európai Unió területén kívül vagy legkésőbb az úgynevezett frontor szágokban, Olaszországban, illetve Görögországban gátat kell szabni, és ott végleges döntést kell hozni arról, hogy ki menekült, illetve ki a gazdasági bevándorló. Azért van jelentősége annak, hogy Magyarország nem került egy kosárba Olaszországgal és Görö gországgal, merthogy az első európai uniós ország, ahol a gazdasági bevándorlók vagy a bevándorlók összességében belépnek az Európai Unió területére, később oda kell visszaküldeni ezeket a bevándorlókat, és világosan látszik, hogy akik Magyarországra érkez nek illegális bevándorlók, már legalább egy európai uniós tagország területén keresztülhaladtak, legyen az Görögország vagy Bulgária. (13.10) A második fontos megállapítás az, hogy az Európai Unió külső határait védeni kell. Magyarország mindent megtesz az ért, hogy megvédje Magyarországot és megvédje a magyar embereket az illegális bevándorlási nyomástól. Természetesen nem jókedvünkben építünk kerítést Magyarország és Szerbia határára, ez nem Szerbiáról szól, nem a kétoldalú ügyeinkről szól, de a mai nappal 66 474re emelkedett azoknak a száma, akik az idei esztendőben tiltott módon átlépték Magyarország határát, és közülük 65 934en a szerbmagyar határon keresztül érkeztek Magyarországra. Márpedig ennek az illegális bevándorlási nyomásnak gátat kell szabni , és jelenleg úgy tűnik, hogy egy fizikai akadály jelenti az egyik legjobb megoldást erre nézvést. Harmadrészt végre polgárjogot nyert az Európai Tanácson az a gondolat, hogy földrajzilag kiegyensúlyozott megoldást kell választani. Eddig mindenki, mindenki a Földközitengeren keresztül érkező bevándorlási nyomásról beszélt, és nem volt senki sem hajlandó érdemben figyelembe venni azt, hogy a balkáni, szárazföldi bevándorlási útvonalon keresztül ma már legalább annyian érkeznek a térségünkbe, mint amennyien a Földközitengeren keresztül. Ezért is fontos az a kezdeményezésünk, hogy a Vallettakonferenciához hasonlóan egy Budapestkonferenciára is kerüljön sor, ahol az európai uniós, a balkáni, a keletmediterráni és a közelkeleti országok vezetői össze tudnak ülni, és meg tudják vitatni ezt a kérdést. Tájékoztatom önöket arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy a menekültkvóták kérdését nem sikerült még véglegesen rendezni, bár Görögország és Olaszország az uniós döntés értelmében
