Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 23. kedd (90. szám) - Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2014; valamint az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2014. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános v... - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
573 találták, illetve javasolják a romológiai ismereteknek a tanítását minden pedagógiai képzőintézetben, tekintettel - idézem - „a roma gyermekeknek a köznevelés rendszerén belüli növekvő számarányára”. Tehát ezek voltak azok, illetve amiket vizsgáltak, ebben az esetben mindi g a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat vizsgálják, ami egyébként teljesen jogos is, csak valahol egy picit egyoldalúnak tűnik ez a jelentés. Nyilván az önök feladatköréből is fakad, de nem találjuk azokat a problémákat, ha a másik oldalról közelítjük meg az integrált oktatás vagy nem integrált oktatás kérdését, úgy láttam, hogy azért eléggé elkerülte ezt a sikamlós témát a jelentés, vagy legalábbis nem láttam, hogy ebben igazán állást foglaltak volna, bár nem is biztos, hogy felada ta ennek a jelentésnek, hogy ebben állást foglaljon. De látni kell azt a másik oldalt is, amikor a jó tanulóknak az oktatáshoz való joga merül fel, hogy vajon azért, hogy az integrált oktatás kereteit megvalósítsuk, elvehetjüke azoktól a tanulóktól a jogo t, hogy megfelelő körülmények között, megfelelő fegyelem mellett megfelelő szintű oktatást kapjanak, tehát ennek is a kérdése fölmerül, hogy vajon az ő jogaik, az ő alapjogaik nem sérülneke. Kíváncsi lettem volna arra, hogy az oktatás területén a tankönyv ekkel kapcsolatosan azok a problémák, amelyek sorozatosan megjelentek az elmúlt évben meg az azelőtti évben a tankönyvkiadással kapcsolatban, belekerülneke. Én egy bekezdést találtam erről a problémáról, ami elsősorban a nemzetiségi oktatásban megjelenő t ankönyvproblémát hozta föl három sorban, semmi többet, holott ennek is sokkal nagyobb a jelentősége. Hiszen azok a szabályok, amelyek itt ma bevezetésre kerültek, és amelyekben azt látjuk, hogy hihetetlenül olcsók a tankönyvcsomagok a gyerekeknek, már majd nem mindenki ingyen jut hozzá ehhez a tankönyvcsomaghoz, egyre szélesebb az a réteg, folyamatosan ezt halljuk, és mit tapasztalunk? Azt tapasztaljuk, hogy a gyerekeknek nemhogy szeptemberben, de még októberben, decemberben sincs sorozatban tankönyve. Azért , mert szűk a keret, amelyikbe bele kell férni, rengeteg tantárgyból a gyerekek nem is kapnak könyvet - interneten kell utánaolvasni, papírlapokon nyomtatják ki a könyveket, amit a tanár éppen fel fog nekik adni. Mi sérül ezzel? Természetesen a gyerekeknek az oktatáshoz való joga fog alapvetően sérülni, és azt gondolom, hogy ez is megérte volna azt, hogy ezek leírásra kerüljenek, ezek is feltárásra kerüljenek. Mindamellett még egyetlenegy gondolat arról, hogy mik kerültek itt kiemelésre: a KLIKbe bekerült intézmények elnevezésének a problematikája. Szerintem abszolút nincs azonos súlycsoportban a két dolog, hogy hogyan nevezzük azt az oktatási intézményt, hogy valóban történte társadalmi egyeztetés vagy civil szervezetekkel történő egyeztetés, hogy mi legy en annak a szervezetnek vagy intézménynek az új neve; sokkal fontosabb a tankönyveknek a kérdése, hogy valóban hozzájutnake, és megfelelő tankönyvekhez jutnake hozzá a gyermekek. Ez sokkal fontosabb. De ugyanilyen problémát láttam az egészségüggyel kapcs olatban. Nagyon rövidnek találtam azt a részt, amely az egészségügyi problematikákkal foglalkozott, és ott is amit láttam, és ami probléma volt, a megállapításokban az van benne, hogy a betegjogi panaszoknak a csökkenését lehet megfigyelni, és ki van emelv e a tűcsereprogram, illetve felvetődik a védőoltás kötelezőségének a kérdése. Tehát ezekkel foglalkoztak, holott sokkal fontosabb lett volna szerintem a várólistáknak az elemzése, az, hogy mennyit kell várni, adott esetben hónapokat vagy másfél évet. Az eg észséghez való joga vajon nem csorbult ezeknek a magyar állampolgároknak, akik a magyar egészségügyi rendszert akarják igénybe venni, vagy azoknak, akiknek akár egy olyan vizsgálatra, amely az életét dönthette el, a jövőjét dönthette el, 68 hónapig kellet t várni? Ezeknek a megjelenését vártam volna ebben a jelentésben, amit szintén nem találtam meg. A szegénység okainak a feltárásában is érdekes dolgokat találtam. Ebben nyilván kihangsúlyozzák, hogy elsősorban a cigányságot érinti a szegénység, és itt stat isztikai adatokat is felhoznak, hogy ma már gyakorlatilag egy növekvő szegénységi ráta van Magyarországon, és lassan az egyharmada az országnak vagy már éppen az egyharmada ebbe a kategóriába tartozik, és hogy ennek a túlnyomó része cigány származású. Ezze l kapcsolatban a megállapításoknál azért érdekes
