Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 23. kedd (90. szám) - Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2014; valamint az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2014. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános v... - DR. SZÉKELY LÁSZLÓ, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója:
561 Most soron következik a „ Beszámoló az alapvető jogok biztosának és h elyetteseinek tevékenységéről 2014” címmel az alapvető jogok biztosa által benyújtott előterjesztés, valamint az ennek elfogadásáról szóló, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. A beszámolót B/ 3064. számon, a határozati javaslatot pedig H/4505. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhetik. Az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának, a beszámoló előterjesztőjének, aki a pulpitusról fogja elmondani az előterjesztői beszédet. DR. SZÉKELY LÁSZLÓ, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója : Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Képviselők! Hölgyeim, Uraim! Köszönöm a lehetőséget, hogy ha ilyen gyér számban is, de megtisztelnek azzal, hogy részt vesznek ezen a mai részletes vitán. A 2014es évről van a mai napon szó. Ez a 2014es év az én működésemnek az első teljes éve. Ha a hivatal 20 éves működését tekintem kiindulópontnak, azt mondanám, hogy átlagos év. Átlagos év annyiban, hogy a permanens átalakulás állapotában van a hivatal folyamatosan, amióta megválasztottak. Ahogy Churchill mondta annak idején, egyre több dolgot kell megváltoztatni ahhoz, hogy a dolog változatlan maradjon. A változ atlanság itt azt jelenti, hogy évente hullámzó számban, de nagyjából 57 ezer panasz érkezik a hivatal munkatársaihoz, amelyben alapjogi visszásságot panaszolnak föl a jogkeresők. Ezeket az ügyeket viszonylag nagy társadalmi megelégedettséggel próbálja orv osolni a hivatal valamennyi munkatársa. Ez jelenti a változatlanságot a hivatal életében, hogy ebből a színvonalból nem kívánunk a jövőben sem engedni. Ha megengedik, elmondanék néhány adatot, amely nagyjából karakterizálja azt, hogy mivel foglalkozik az a mintegy száz munkatársam, aki érdemi ügyintéző munkát folytat a hivatalban. A 2014es évben 5471 beadvány érkezett a hivatalhoz, és szinte pontosan ugyanennyi ügyet be is fejeztünk, ez körülbelül egy jó mutató az ügyintézés hatékonyságában. Ezeknek az ügy eknek körülbelül 3 százalékát át kellett tennünk más hatáskörrel rendelkező szervekhez; minden ötödik ügyet megszüntettünk azzal, hogy a probléma időközben megoldódott; a panaszok 60 százaléka az egyéb jogérvényesítés lehetőségére való figyelemfelhívással elutasításra került; és 815 esetben folytattunk vizsgálatot, ez körülbelül a beadványok 15 százaléka. Az önök által legjobban ismert - mondjuk így - arzenálbeli fegyvere az ombudsmannak az, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és kérheti az absztrakt nor makontrollját bizonyos jogszabályoknak. Ennek azért van különös jelentősége napjainkban, mert az új Alaptörvény szerint ez a populáris akció már nem illet meg minden állampolgárt érintettségre tekintet nélkül, bizonyos értelemben ez felértékelte tehát az o mbudsman szerepét. Tulajdonképpen előzetes szűrőként működik ilyen értelemben a hivatal, én akkor fordulok az Alkotmánybírósághoz, hogyha az erre vonatkozó kérelemben felvetett alapjogi visszásságot magamévá teszem, és magam is úgy íté lem meg, hogy alaptörvényellenes a kihirdetett jogszabály. Nos, ilyen kérelem 294 érkezett a hivatalba a 2014es évben, és 62 olyan panaszos volt, aki kifejezetten azt kérte, hogy forduljak az Alkotmánybírósághoz. Ezek közül 53at kellett elutasítanunk, 9 panaszosnak pedig három tárgykörben előadott érvelését fogadtam el sajátomnak, és indítottam normakontroll iránti eljárást az Alkotmánybíróság előtt. Hozzáteszem még, hogy 11 ügyben van folyamatban az Alkotmánybíróság döntése, amely a közeli vagy távoli jö vőben majd várható. Ugyancsak fontos az eszköztárból és új közjogi megoldás az, hogy a biztos a Kúriához fordulhat akkor, ha önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabállyal ellentétes. Ebben a tárgyévben, amelyről most a jelentés szól, 5 esetben voltu nk kénytelenek ezzel az eszközzel élni; meglehetősen eredményesen, ezt csak zárójelben teszem hozzá.
