Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 23. kedd (90. szám) - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2014. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére; valamint tájékoztató az Állami Számvevőszék 2014. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az ... - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
539 Az Állami Számvevőszék javaslataival tavaly is a közpénzek szabályos gazdaságos, haték ony és eredményes felhasználását, illetőleg használatát segítette elő, továbbá fokozottan támogatta a parlamenti munkát, illetve különféle ajánlásokat is fogalmazott meg az Országgyűlés részére. (15.10) Az ÁSZ ajánlásai olyan területeket, aktuális kérdé sköröket érintenek, amelyek esetében az Állami Számvevőszéknek egyedülálló ellenőrzési tapasztalatai vannak. A számvevőszéki ajánlások nemcsak előremutatóak, hanem pontosan rávilágítanak a fejlesztési irányokra is. A teljesítménykövetelményekkel kapcsolatb an tett ajánlások vagy éppen az önkormányzati alrendszer tekintetében megfogalmazott észrevételek az eredményes és hatékony közpénzfelhasználást, a felelősség erősítését, a 2010 előtti gazdaságpolitikát jellemző sorozatos gazdasági és költségvetési hibák m egelőzését és nem utolsósorban a fennálló kockázatok mérséklését szolgálják. Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy az Állami Számvevőszék továbbra is rajta tartja a szemét a közpénzeken, a magyar emberek adóforintjain, és egyre erőteljesebben támogatja az állam hatékony működését. Természetesen a felelősség fogalmához szorosan kapcsolódik az elszámoltathatóság, illetve a számonkérhetőség is. Ez pedig azt jelenti, hogy nem maradhat következmények nélkül, ha a közpénzekkel valaki nem megfelelően, illetve nem a törvényekkel összhangban gazdálkodik. Ennek megfelelően a számvevőszéki ellenőrzések során feltárt törvénysértések sem maradhatnak jogkövetkezmény nélkül. Az elszámoltatható közpénzfelhasználás érdekében az ellenőrzések során feltárt gyanú alapján az Ál lami Számvevőszék a tavalyi esztendőben mintegy 50 alkalommal élt jelzéssel a különböző eljárási és nyomozati jogkörrel rendelkező hatóságok felé, 21 esetben kezdeményezett jogorvoslati eljárást, illetve az ÁSZ megállapításai alapján 45 nyomozás lefolytatá sára került sor. A fenti számok is jól mutatják, hogy az Állami Számvevőszék szorosan együttműködik a hatóságokkal, és él a törvényben biztosított eszközeivel. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a következményekre vonatkozó gondolatmenetemet tov ábbfűzve kitérjek az előttünk lévő országgyűlési határozati javaslatra. A Magyar Országgyűlés 2007ben határozatban hívta fel az Állami Számvevőszék figyelmét arra, hogy fordítson fokozott figyelmet az integritásalapú közigazgatási kultúra megszilárdításár a, a korrupciós kockázatok csökkentésére és a közpénzek felhasználásának átláthatóságára egyaránt. Két évvel később, 2009ben pedig egy országgyűlési határozat is született ezen törekvések megerősítése érdekében. Ma, 2015ben pedig már azt is elmondhatjuk, hogy a korrupció elleni küzdelem területén nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló együttműködés jött létre Magyarországon. Az Állami Számvevőszék a holland minta átdolgozásával olyan magyar modellt hozott létre a közszféra korrupciós kockázatainak f eltérképezésére, ami egyre növekvő mértékben járul hozzá a magyar közintézmények korrupciós kockázatainak csökkentéséhez, egyúttal a magyar államműködés megszilárdításához is. Úgy vélem, hogy a Számvevőszék ezen területen végzett tevékenysége mindenképpen elismerésre méltó. Továbbá fontosnak tartom kiemelni, hogy az Állami Számvevőszék 2014. évi beszámolója egyértelműen rávilágít arra, hogy az állami és az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok sok esetben még mindig nem működnek megfelelően, é s számos kritikus terület azonosítható e szervezetek tekintetében. Lényeges szempont az is, hogy ezen gazdasági társaságok többsége közfeladatokat lát el, közszolgáltatásokat nyújt, vagyis napi kapcsolatban vannak az állampolgárokkal és mint ilyenek, jelen tős hatással vannak az emberek életminőségére is. Az Állami Számvevőszék tipikus problémaként rögzíti, hogy a közfeladatokhoz kapcsolódó önköltségszámítás, amire már alelnök úr is kitért az expozéjában, számos cégnél nem felel meg a jogszabályi előírásokna k. Ez azért is különösen érzékeny terület, mert éppen az önköltségszámításnak kellene megalapozni az árképzést, vagyis ezen múlik, hogy az emberek ténylegesen annyit fizessenek egy közszolgáltatásért, amennyit az valójában ér. A rezsicsökkentés előtti idős zakot vizsgálva az is jól látható, hogy a magánkézben lévő gazdasági társaságok bizony nemegyszer realizáltak extraprofitot Magyarországon. Ennek az időszaknak azonban szerencsére már
